Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 19°C | 29°C Még több cikk.

Gyakoribbá váltak a városi hőhullámok

A legtöbb hőhullámmal kísért öt év közül négy - 2009, 2010, 2011 és 2012 - a közelmúltban volt.
Gyakoribbá váltak a városi hőhullámok az elmúlt negyven évben - derül ki egy új tanulmányból.

A világ különböző városainak időjárási adatait elemző kutatók szerint az 1973 és 2012 közötti időszakban jelentősen nőtt a szélsőségesen forró napokban gazdag periódusok száma, míg a hideg napoké csökkent.

Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy az elmúlt négy évtizedben felerősödött az ember okozta globális felmelegedés. A városi hőhullámok esetében azonban további tényezők, így a helyi klíma változékonysága, a város kialakítása és terjeszkedése, valamint a városon túli területek is közrejátszhatnak - figyelmeztetnek a szakemberek.

"Ma már a bolygó lakosságának több mint fele városi területen él" - mondta a tanulmányt vezető Vimal Mishra, a gandhinagari Indiai Műszaki Intézet professzora, hozzátéve, hogy éppen ezért nagyon fontos megérteni, hogy az éghajlat, különösen az éghajlati szélsőségek miként változnak ezeken a területeken.

A kutatók 217 olyan városra - 250 ezer főt meghaladó lakosú területre - terjesztették ki a vizsgálatukat, amelyek hiánytalan meteorológiai adatokkal rendelkeztek az 1973 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan. A vizsgált időszakban "statisztikailag jelentősen" nőtt a városi területeket érintő hőhullámok száma.

A legtöbb hőhullámmal kísért öt év közül négy - 2009, 2010, 2011 és 2012 - a közelmúltban volt. A vizsgált négy évtizedben a városok meteorológiai állomásainak több mint fele jelentett növekedést a szélsőségesen forró napok számában és majdnem kétharmaduk jelzett jelentős növekedést a szélsőségesen forró éjszakák számában. A legtöbb hideghullámmal kísért öt év - 1973, 1974, 1976, 1981 és 1983 - a vizsgált időszak elejére esett.

Az Environmental Research Letters című brit folyóiratban közölt tanulmány szerint 1900 és 2003 között 17-ről 388-ra nőtt a több mint egymillió főnek otthont adó városi területek száma. Egy 2008-as becslés szerint a világ népességének több mint fele városlakó, és ez az arány 2030-ra várhatóan 60 százalékra, 2050-re 70 százalékra növekszik.

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) tavaly kiadott ötödik értékelő jelentésében úgy fogalmazott, hogy a hőhullámok "valószínűleg" már gyakoribbá váltak Európában, Ázsiában és Ausztráliában, ugyanakkor a szervezet nem tett különbséget a városi és nem városi területeket érintő hőhullámok között. Mint írták, "nagyon valószínű", hogy a hőhullámok hosszabb ideig fognak tartani a jövőben és komoly hatással lesznek az egészségre, a vállalkozásokra és a várostervezésre.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új tetoválásokat fedeztek fel Ötzi bőrén

Az új tetoválásokat szabad szemmel nagyon nehéz észrevenni, mivel a férfi bőre rengeteget sötétedett… Tovább olvasom