Szeged - delmagyar.hu

Bizonyos őssejtek alvó állapotban megmaradnak egy ember halála után több mint két hétig is a holttestben, ezeket ki lehet nyerni, életre lehet kelteni, majd más típusú, működő sejtekké átalakítani - közölték francia kutatók.
A Nature Communication című tudományos folyóiratban megjelent publikáció újabb ismereteket tár fel az őssejtek rugalmasságáról, amely tulajdonságuk alkalmassá teszi őket arra, hogy a jövőben károsodott szöveteket állítsanak helyre felhasználásukkal.

"Figyelemre méltó módon a vázizomzatban lévő őssejtek még 17 napig élnek az emberben a halál beállta után is - az egerekben pedig 16 napig -, ami jóval több, mint az eddig feltételezett 1-2 nap" - írták közleményükben a párizsi Pasteur Intézet kutatói.

Kísérleteikből az is kiderült, hogy az őssejtek megtartották differenciálódási képességüket, tökéletesen működő izomsejtekké lehetett átalakítani őket. A felfedezés új őssejtforrást jelent, és az őssejtmegőrzés új módszereire is rávilágít.

Fabrice Chretien kutatásvezető és csoportja vizsgálataiban úgy találta, hogy a vázizomzati őssejtek csökkentették anyagcseréjüket, ezzel energiafelhasználásukat, egyfajta alvó állapotba kerültek, így élték túl a halál utáni napokat.

A későbbiekben mintákat vettek egértetemek csontvelőjéből is, ahol a vérsejtek termelődnek a csontvelői őssejtekből. Utóbbiak négy napig maradtak életképesek a halál beállta után: ekkor még megtartották azt a képességüket, hogy csontvelő átültetés után új szöveteket hozzanak létre.

A kutatók szerint ha az előzetesen hozzájáruló donoroktól a halál beállta után őssejteket nyerhetnek, akkor enyhíthetik a meglévő sejt- és szövethiányt.

A szakemberek ugyanakkor óvatosságra intenek, mert bár a megközelítés nagyon ígéretes, még több vizsgálatra van szükség, mielőtt embereknél tesztelnék.