Délmagyar logó

2017. 03. 26. vasárnap - Emánuel 5°C | 10°C Még több cikk.

Kétezer éves szentély alapjait tárták fel Kairóban

A hieroglifákat hordozó, faragott bazalttömbökből álló szentély valószínűleg az utolsó fáraódinasztia alapítója, I. Nektanebész uralkodásának idejéből származik.
Több mint kétezer éves szentély maradványát tárta fel egy német-egyiptomi régészcsoport az ókori héliopoliszi templom területén folytatott ásatások során Kairó egyik szegénynegyedében - adta hírül az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium keddi közleménye.

A hieroglifákat hordozó, faragott bazalttömbökből álló szentély valószínűleg az utolsó fáraódinasztia alapítója, I. Nektanebész (Kr.e. 380-362) uralkodásának idejéből származik. Mamdúh ed-Damáti műemlékvédelmi miniszter szerint a feltárás azért is rendkívül jelentős, mert ez az első kápolna, amelyet a Héliopoliszban, a Napistennek ajánlott vallási központban álló templom területén találtak.

A régészek egyiptomi társigazgatója, Ajman Asmávi rámutatott, hogy a szentélyt kis templomként használhatták, ahol a fáraó a kor istenségeit ábrázoló szobrokat helyezett el. Asmávi arról is beszámolt, hogy ugyanott egy királyi szobrot is találtak, amely a legendás II. Ramszesz fiát, Merneptah fáraót (Kr.e. 1213 és 1203) ábrázolja, amint egyik kezében valamit egy istenség felé nyújt.

A műemlékvédelmi tárca vezetője szerint a szentély további értékeinek feltárása érdekében jelenleg a talajvíz szintjének csökkentésén fáradoznak. A német társigazgató, Dietrich Rau hozzátette, reményei szerint a szeptemberben kezdődő következő ásatási évad során a kápolna maradék részét is sikerül szabaddá tenni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Valami nem stimmel a naprendszer kialakulásáról szóló elmélettel

A Csurjumov-Geraszimenko üstökösnek ugyanis nincs mágneses mezeje. Tovább olvasom