Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Közelebb kerültek kínai kutatók a jóslócsontok titkaihoz

A teknőspáncélokon és csontokon talált feliratok a kínai írásbeliség fontos - első - bizonyítékai.
Harmincnégy, eddig ismeretlen kínai karaktert, illetve szimbólumot fedeztek fel régészek az északkelet-kínai Lusun város múzeumában őrzött jóslócsontokon. A felfedezést újabb áttörésként értékelte a Kínai Társadalomtudományi Akadémia kutatója, a feliratokat kutató szakértők vezetője.

Szung Csen-hao és munkatársai 2011 óta dolgoznak azoknak a jeleknek a megfejtésén, amelyek egy 1800 darabos csontgyűjtemény Sang-dinasztia (Kr.e. 1600-1046) korabeli darabjait díszítik. A kutatók legutóbb két éve adtak hírt magukról, amikor 32 év után hat új karaktert azonosítottak, illetve fejtettek meg. A jóslócsontok korábban felfedett titkait 1980-ban tették közzé egy akadémiai kiadványban.

A teknőspáncélokon és csontokon talált feliratok a kínai írásbeliség fontos - első - bizonyítékai. A kínai karakterek a legrégebben használt folyamatos írás alkotóelemei, olyan grafikai jelek, amelyek egyszerre fejezik ki a jelentést és a kiejtés módját. A csontok többsége mezőgazdasági, vallási, időjárási és háborús események megfejtésénél volt használatos több mint 3000 évvel ezelőtt.

A most közzétett friss eredmények azért is jelentenek áttörést, mert a több mint 110 éve azonosított első jelek után meglehetősen nagy számmal gyarapodott az ősi karakterkészlet. Ezek népek neveit, földrajzi helyeket, személyneveket és áldozati szertartások elnevezéseit jelentik. A kutatók lenyomatot vettek a különböző ábrákról, lefényképezték azokat és úgy elemezték őket.

Régészek a mai napig a világon 130 ezer csontereklye átvizsgálása után négyezer karaktert azonosítottak, de megfejteni csak körülbelül a felét tudták. Az első csont-, illetve teknőspáncél-feliratokra 1899-ben bukkant egy pekingi antikvárius olyan leleteken, amelyeket évekkel korábban találtak földművesek a Honan tartománybeli Anjang városban.

A jóslási kellékek többnyire kérdéseket tartalmaztak. A jós a csontot felhevítette, és következtetéseire az így keletkezett repedésekből, azok egymáshoz viszonyított helyzetéből jutott. A végeredményt gyakran szintén a csont felületén rögzítette.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már csak hat északi szélesszájú orrszarvú maradt a világon

Ő volt az egyik utolsó hím északi szélesszájú orrszarvú, amely képes volt a természetes… Tovább olvasom