Délmagyar logó

2018. 01. 17. szerda - Antal, Antónia -1°C | 8°C Még több cikk.

Ókori bűnügy: Meggyilkolták III. Ramszesz fáraót

A Krisztus előtt 1188 és 1155 között uralkodó fáraó torkát összeesküvők vágták el.
Gyilkosságnak esett áldozatul a Krisztus előtt 1188 és 1155 között uralkodó III. Ramszesz fáraó, akinek torkát összeesküvők vágták el.

A háromezer éves bűntényre CT-vizsgálatok során derült fény, amelyekről a British Medical Journal legújabb számában jelent meg tanulmány.

Az Újbirodalom utolsó nagyhatalmú uralkodója több katonai támadás ellen is megvédte országát, uralkodása alatt zajlott le a történelem első ismert szervezett sztrájkja.

III. Ramszesz 65 éves korában távozott az élők sorából. Az úgynevezett torinói jogi papirusznak köszönhetően közismert, hogy a fáraó ellen egyik felesége, Tije összeesküvést szervezett, mert a saját fiát, Pentaverét akarta trónra ültetni a kijelölt trónörökös, Iszet királyné fia helyett. Mindeddig viták tárgya volt azonban, hogy a cselszövésnek esett-e áldozatul a fáraó, a korábbi vizsgálatok ugyanis nem fedeztek fel külsérelmi nyomokat III. Ramszesz múmiáján.

A rejtély megoldására Albert Zink professzor, a bolzanói Múmiakutató Intézet igazgatója vállalkozott egyiptomi, olasz és német szakemberekkel karöltve. A kutatócsoport megvizsgálta III. Ramszesz földi maradványait, ahogy a mellette talált, 18-20 évesen elhunyt ifjúét is, aki kíntól eltorzult arca miatt "sikító" múmiaként vált ismertté.

Meggyilkolták III. Ramszesz fáraót.
Meggyilkolták III. Ramszesz fáraót.

A komputeres tomográfia tanúsága szerint a fáraónak elvágták a torkát, a gyilkosok mély, 7 centiméter széles sebet ejtettek, elmetszve az uralkodó légcsövét és nagy artériáit.

"A vágás oly mély, hogy gyakorlatilag a gerincig hatol. Halálos sebről van szó, és csaknem biztos, hogy ez okozta a fáraó halálát" - hangsúlyozta Albert Zink.

A csúf sebhelyet elrejtették a pólyák, így történhetett, hogy a korábbi vizsgálatok során a kutatók nem észleltek külsérelmi nyomokat a fáraón.

Mint Albert Zink kifejtette, előfordulhat, hogy a metszést a balzsamozók ejtették, ám hasonló vágást egyetlen más múmián sem fedeztek fel eddig, ráadásul mágikus gyógyhatású amulettet találtak a sebben.

"Teljesen egyértelmű, hogy az amulettet azért helyezték a vágásba, hogy a túlvilágon begyógyítsa a sebet. Az ókori egyiptomiak számára rendkívül fontos volt, hogy a másvilágon teljes testi épségben jelenjenek meg, ezért a balzsamozók gyakran protézisféléket használtak a hiányzó testrészek pótlására" - magyarázta Zink professzor.

A nemzetközi kutatócsoport genetikai bizonyítékokat talált arra, hogy a kínhalált halt "sikító" múmia Ramszesz rokona volt, nagy valószínűséggel Pentavere hercegről van szó.

"Ami a legérdekesebb, hogy igen fura módon mumifikálták: nem távolították el a belső szerveit, sem az agyát. Szokatlan a múmia vörös színe, furcsa szaga van, ráadásul kecskebőrrel takarták le, ami tisztátalannak számított az ókori Egyiptomban, egyfajta halálon túli büntetésről lehet szó" - fejtegette Albert Zink.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kijelölték az újabb űrutazás legénységének tagjait

Az orosz űrügyi bizottság kedden jóváhagyta a Szojuz TMA-07M űrhajó háromtagú legénységének… Tovább olvasom