APEH-közlemények

2007.03.07. 15:19

Az ingatlan értékesítés utáni adózás

Az ingatlan átruházás szabályai a magánszemélyek igen széles körét érinti. Az ingatlan és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem fő szabályként személyi jövedelemadó köteles, 2005. január1-től az adó mértéke 25 százalék.

Ingatlan értékesítés esetén az eladó bevételre tesz szert, ilyen pl. az adásvételi szerződésben rögzített eladási ár, vagy cserébe kapott dolognak a jövedelemszerzés időpontjára megállapított szokásos piaci értéke.

Lényeges a jövedelem megállapítása, ami nem egyenlő a bevétellel, mivel jövedelemnek a bevétel és a levonható igazolt költségek különbözete minősül (pl. az ingatlan szerzéskori értéke, az ezzel összefüggő kiadások, mint illeték, ügyvédi díj, hirdetési költség, az értéknövelő beruházások igazolt költsége, a saját munkavégzés ellenértéke azonban nem vonható le).

A jövedelmet évi 10-10 százalékkal lehet csökkenteni a hatodik évtől kezdődően, ha az értékesítés a megszerzés évét követő hatodik évben vagy az azt követő évek valamelyikében történt. Ez azt jelenti, hogy bár az ingatlan értékesítésből származó bevétel minden esetben adóköteles, nem kell azt bevallani akkor, ha a szerzés az értékesítést megelőző 15 évben, vagy még korábban történt.

Új szabályként 2007. január 1-től ingatlan értékesítés esetén értéknövelő beruházásnak minősül a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott korszerűsítés, ami a lakás akadálymentesítését jelenti, valamint az értékesítést megelőző 24 hónapon belüli állagmegóvás, ha az értéke meghaladja az ingatlan eladási árának 5 százalékát. Ezen kiadásokat is számlával szükséges igazolni.

Nem kell az adót megfizetni, vagy a befizetett adóból visszajár a jövedelem azon része utáni adó, melyet a magánszemély saját maga, vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított.

A jövedelem megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az ingatlan átruházásról szóló érvényes szerződést a földhivatalhoz benyújtották.

A lakáscélú felhasználást az alábbi szerint kell igazolni:

- lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat,
- lakás bérleti jogának megszerzése esetén az érvényes szerződés és az összeg felhasználását igazoló okirat,
- lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla eredetben,
- idősek otthonában, illetve fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzése esetén az elhelyezés alapjául szolgáló okirat, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat,
- a fentieken kívül a rokonsági fokot vagy a korábbi házasságot igazoló közokirat, ha a lakáscélú felhasználás részben vagy egészben közeli hozzátartozó vagy volt házastárs részére történik.




Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!