Summitban, New Jersey államban született. Eredeti nevén: Mary Louise Streep Adaptáció - Golden Globe díj (2003) - Legjobb női mellékszereplő; Az órák - Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2003) - Legjobb női alakítás; Kramer kontra Kramer - Oscar-díj (1980) - Legjobb női mellékszereplő. További filmjei: A szarvasvadász; Manhattan; Sophie választása; Távol Afrikától; Sikoly a sötétben; Képeslapok a szakadékból; Tranzit a mindenhatóhoz; Jól áll neki a halál; Veszélyes vizeken; A szív hídjai; Életem értelme

Tíz évig tanult klasszikus balettet, majd 1965-ben lépett énekesnői pályára. Kezdetben a Rangers, majd a Thomastic együttessel turnézott. Az 1972-es Táncdalfesztivál egyik nagy felfedezettje volt. Legnagyobb sikereit a Kicsi, gyere velem rózsát szedni, a Boldogság, gyere haza és az Árva fiú című dalokkal aratta. 1977-ben a Tessék választani című versenyen nagydíjat nyert, majd külföldi vendéglátóhelyeken, később Budapesten és vidéken énekelt. A nyolcvanas években a budapesti Moulin Rouge mulató vezető énekese volt. Később betegség miatt hirtelen jelentős túlsúlyt szedett fel, s ezért egy időre visszavonult a színpadtól, s - ahogy ő maga többször mondta - szinte elfeledve, szegénységben élt. Visszatérését az 1996-os Hamu és gyémánt című album fémjelezte, amivel egy csapásra sztár lett. Orvosi segítséggel lefogyott, lemezei és színpadi fellépései nagy sikert arattak. 1998-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét. A hanglemezgyártók Arany Zsiráf-díját háromszor érdemelte ki.

Lengyel származású. Sógorom a zugügyvéd; Legénylakás - BAFTA-díj (1961) - Legjobb film, Oscar-díj (1961) - Legjobb rendező és Legjobb eredeti forgatókönyv; Van, aki forrón szereti; Sabrina - Golden Globe díj (1955) - Legjobb forgatókönyv; A 17-es fogolytábor; Alkony sugárút; Kékszakáll nyolcadik felesége; Haver, haver; Avanti; Sherlock Holmes magánélete

Kováts Mihály (Korlát, 1768.07.04. – Mezőcsát, 1851.06.22.) orvos és nyelvújító, sokoldalú tehetség, tanulóévei után logikát, retorikát, matematikát, geometriát, latin nyelvet és ókortörténetet tanított. 27 évesen iratkozott be a pesti egyetem orvosi karára, ahol harmadévesként már tanársegédként dolgozott. Számos európai egyetemen és kórházban – Svájc, Hollandia, Németország – szerzett tapasztalattal aktívan részt vett a nyelvújítási mozgalomban, célja a magyar orvosi nyelv megteremtése volt. Az első magyar törvényszéki orvostani tárgyú könyv írója: Medicina Jurensis vagy orvosi törvény tudomány, a táblabíró, bíró, ügyvéd, törvénytudó, törvénytanuló, orvos, tanuló orvos uraknak számokra (1828) Kováts a himlőoltás egyik korai propagálója is volt.

Párizs munkásai barikádokat emeltek, miután a francia nemzetgyűlés végrehajtó bizottsága a ráfizetéses nemzeti műhelyek bezárását rendelte el. Június 26-án Eugéne Cavaignac, a katonai diktátornak kinevezett hadügyminiszter vérbe fojtotta a felkelést, amelynek során mintegy 11.000 ember vesztette életét.

Az építés 10 évig, 1847-ig tartott. A múzeum tervezője Pollack Mihály építész volt, alapítója pedig gróf Széchényi Ferenc. Az itt található gyűjtemény a magyar történelem kiemelkedő tárgyi emlékeit mutatja be. A hagyomány szerint 1848. március 15-én Petőfi Sándor a homlokzat előtti téren szavalta el a Nemzeti dalt.

Rómában, hű katolikusként az inkvizíciós bíróság előtt vonta vissza nézeteit a kopernikuszi tanokról. 1616. 02. 22-én az egyház - mivel veszélyeztetve érezte hatalmát - elutasította a természettudományt. V. Pál pápa felszólította Galileo Galileit, aki matematikus, filozófus és csillagász volt, hogy ismerje el, tudományos nézetei tévesek. Galilei heliocentrikus (Napközpontú) világképe - amely szerint a Föld mozog a Nap körül, vagyis a Föld nem lehet a világegyetem középpontja - szükségesnek tartotta, hogy a Bibliát a természettudomány által bebizonyított tényekkel magyarázzák. A Szentszék eretneknek és dogmatikai tévedésnek tartotta ezt a nézetet, mivel az eddigi vallási világképet is megkérdőjelezte, így hatalmi pozícióját veszélybe sodorta. Galilei ezek után visszavonultan folytatta kutatásait. 1632. februárjában megjelent korszakalkotó munkája "Dialógus a két világrendszerről" címmel, amelyben párbeszéd formájában, közérthetően védte meg a kopernikuszi világképet. Már 1632. augusztusában betiltotta az inkvizíció a könyvet, pert indított Galilei ellen és villájában házi őrizetbe vették.