Szenzációs leletek

2022.08.30. 12:40

A legkorábbi európai Homo sa­piens maradványait találták meg Temesvárnál

Az ásatást végző holland szakemberek a Scientific Reports című tudományos folyóiratban számoltak be a felfedezésről, értékes életmódtörténeti adatokat közölve a mai ember több tízezer évvel korábbi felmenőjéről.

A homo sapiens a Balkán-félszigeten át érkezhetett a kontinensre

Forrás: Shutterstock

Temesvártól 100 kilméterre azonosították a legkorábbi európai Homo sapiens életterét. A hollandiai Wei Chu régész és csapata Temesvártól mindössze száz kilométerre, a bánsági újszentes–rumunyesti (Dumbravita–Romanesti) régészeti lelőhelyen folytatta kutatásait, itt található ugyanis az egyik legfontosabb lelőhely Délkelet-Európában, amely összefüggésbe hozható a legkorábbi euró­pai Homo sapiensszel – írja a Magyar Nemzet.

Az itt talált leletek fontos adatokat szolgáltatnak annak tisztázásához, miként illeszkedett be a mai ember elődje új, európai környezetébe.

 A felfedezés eredményei a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelentek meg. A publikáció szerint a Homo sa­piens számos korai nyoma azért pont Délkelet-Európában kerül felszínre, mivel ez az embertípus a Balkán-félszigeten át érkezhetett a kontinensre. 

A rumunyesti leletek azt az elképzelést támasztják alá, hogy a Homo sapiens az által illeszkedett be életterébe, hogy kőpengéket kezdett előállítani, amelyekből valószínűleg nyílhegyeket és lándzsákat készített. Ugyanitt csiszolóköveket is találtak, ami arra utal, hogy valamiféle műhely működhetett a településen.

A felszínre hozott több ezer tárgy, amelyek közül néhány több száz kilométerről került ide, és a tűzhasználat nyomai azt igazolják, hogy a bánsági Rumunyest fontos hely volt, egyfajta központ, ahová az akkori emberek vissza-visszatértek. A laborvizsgálatokból kiderült az is, hogy a legtöbb itt talált eszközt sosem használták, ami azt jelenti, hogy itt csak gyártották ezeket, majd innen máshová szállították, vagyis kereskedtek a termékeikkel.

A régészeti felfedezés újdonsága legfőképpen abban áll, hogy segít megérteni, milyen túlélési stratégiái voltak a Homo sapiensnek a neandervölgyi emberhez viszonyítva, akinél sokkal sikeresebben vette az akadályokat. 

A maradványokból arra is következtetni lehet, hogy a két embertípus – ha úgy tetszik faj és alfaj – keveredett, de az még nem világos, milyen hatással volt ez az utódok életmódjára.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!