2021.01.19. 19:21
Tehetünk a térdfájdalom ellen
Szinte mindannyiunknak van legalább egy olyan ismerőse, akitől gyakran halljuk, hogy térdfájdalommal küzd, vagy mi magunk vagyunk azok, akik térdízületi problémánkról szoktunk beszámolni másoknak. Hogy a bajt miként tudjuk megelőzni és kezelni, arról Sisák Krisztiánt, a Szegedi Tudományegyetem Ortopédiai Klinikájának vezetőjét kérdeztük.
<span>Photo by <a href="https://unsplash.com/@annaauza?utm_source=unsplash&utm_medium=referral&utm_content=creditCopyText">Anna Auza</a> on <a href="https://unsplash.com/s/photos/knee?utm_source=unsplash&utm_medium=referral&utm_content=creditCopyText">Unsplash</a></span>
Csongrád-Csanád megye– Mi a tapasztalat, valóban egyre többen keresik fel a klinikát térdfájdalomra panaszkodva?
– A térdízületi betegségek valóban nagy százalékban érintik az embereket. Ha korosztály szerint nézzük, a panaszokat okozó térdízületi porckopás globálisan a 60 év felettiek közel negyedét, a 70 év felettiek közel egyharmadát, míg a 80 év felettiek csaknem felét érinti. Ugyanakkor egyre gyakrabban látunk fiatal, akár 50 év alatti betegeket is ilyen panasszal.
– Miért alakulhat ki valakinél ilyen panasz? Mit jelent pontosan a kopásos betegség?
– Ez egy hosszú folyamat. A kopás egy degeneratív, a csontok végén található úgynevezett üvegporc lebomlásával járó folyamat, ami a krónikus gyulladáshoz hasonló. A térdben mikrosérülések keletkeznek a terhelés során, ami apró porcdarabok leválását jelenti. A keletkezett porcdarabok lebomlása során olyan anyagok szabadulnak fel, amelyek hatására az ízületi porc szerkezete idővel fellazul, feltöredezik. Ez a folyamat később fájdalomhoz vezethet.
Mindez a kor előrehaladtával szinte mindenkinél előfordul, de tudottan gyorsítja a túlsúly, egy korábbi porc- vagy szalagsérülés, illetve egyes, hirtelen irányváltoztatással járó sportok. Ismert a családi halmozódás is, amely a kopásos folyamat genetikai hátterét bizonyítja. A mechanikai károsodás szerepét igazolja, hogy akinek kifejezett tengelyeltérése, magyarul O vagy X térde van, ott korábban jelentkeznek a porckopás tünetei.
– Meg tudjuk-e előzni mindezt?
– Ha teljesen elkerülni nem is, de lassítani tudjuk a folyamatot. Alapvetően a normál testsúlyunk megőrzésével már tehetünk a porckopás ellen, hiszen így nem terheljük túl térdeinket. Emellett javasolt a sok mozgás, de lehetőleg olyat válasszunk, hogy ismétlődő, ütésszerű terhelés ne érje alsó végtagjainkat. Jó döntés lehet például az úszás, a kerékpározás, a séta vagy valamilyen konditermes mozgásforma, például az elliptikus tréner.
40 éves kor felett táplálékkiegészítőket, úgynevezett porcerősítőket is lehet szedni. Bár ezek egyértelmű pozitív hatásáról kevés tudományos bizonyíték van még, de a tapasztalatok szerint valamelyest javítanak a porcok állapotán.
Mindemellett pedig érett felnőttkorban érdemes elgondolkodni azon, hogy a hirtelen irányváltással járó sportok helyett valami kevésbé terhelőt válasszunk
– Mi a teendő akkor, ha már kialakult a probléma?
– Az előbbiekben említett javaslatok a kezelést is segítik, hiszen először a konzervatív, nem műtéti megoldásokat javasoljuk. Ilyen az életmódváltás, a hirtelen irányváltással járó sport elhagyása, a más jellegű mozgásforma választása. A gyógytorna, valamint számos fizioterápiás módszer is hatásos. Egy egyszerű fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő rövid távú alkalmazása is segíthet, hiszen lehet, hogy a fájdalom fellángoló, és a csillapítás után hosszabb időre eltűnnek a panaszok.
Ha mindez már nem elég, mert a kopás olyannyira előrehaladott állapotban van, akkor jön szóba műtéti beavatkozás, végső stádiumban pedig a protézisbeültetés, de csak akkor, ha a tünetek, elsősorban a fájdalom, már más módon nem csillapítható.
– Injekciós kezeléseket is szoktak alkalmazni. Milyen esetekben, és mit lehet tudni ezekről?
– A nem műtéti (konzervatív) és a műtéti kezelés között helyezkednek el az injekciós lehetőségek. Talán leggyakrabban a szteroidos gyulladáscsökkentőt használjuk, főként olyan betegeknél, akik nem rendelkeznek társbetegségekkel, nincs vérnyomásproblémájuk, cukorbetegségük, és véralvadásgátlót sem szednek. Emellett gyakori kezelési forma az úgynevezett viszkoszupplementáció, a hialuronsavas injekció, ami a kopott ízület kenését pótolja, javítja, és ezúton 6–12 hónapig is enyhítheti a fájdalmat.
Egyre többet hallani az úgynevezett regeneratív medicináról, amikor a szervezet természetes, építő, a szöveteket regeneráló folyamatait próbáljuk erősíteni. Ismertek a saját vért, vérlemezkében gazdag plazmát vagy őssejteket tartalmazó injekciós eljárások. Ezek eredményességéről egyelőre nincs meggyőző bizonyíték, hiszen nagyon kevés összehasonlító, hosszú távú vizsgálat van, amely mutatná ezen kezelések előnyét a már bevált injekciós megoldásokkal szemben. Az viszont bizonyos, hogy előrehaladott porckopás esetén éppúgy nem tudja ez a mechanizmus visszaépíteni a porcot, mint ahogyan az öregedést sem lehet megállítani.
– Sokszor hangsúlyozzák az évente történő szűrővizsgálatok jelentőségét. A térd épségét szükséges-e évente megnézetni?
– A panaszmentes ízületet nem kell rendszeresen ellenőrizni, de az egészséges életmódra, a sok mozgásra és a túlsúly elkerülésére ügyelni kell. Ha már vannak panaszok, akkor érdemes ortopédorvoshoz fordulni, és az ízületek vizsgálatával, illetve szükség szerint képalkotó eljárással tisztázni a panaszok hátterét.