Árvácska, a túlélő

Az állatvilágban a csótányra mondják, hogy az atomháborút is túlélné. Nekem telente úgy tűnik, a növényvilág csótánya az árvácska, pedig éppen a nagy meleget nem bírja, az enyémek mindig nyaranta ad­­ják meg magukat. Hűvösebb éghajlatokon azonban nyár végéig is virít, egyébként kétéves növény. Ahogy a hóvirágnak, így ennek sem sokat árt a hótakaró, a fagy. 

A képeken látható sárga árvácska a Bartók téren a hó alól is kikandikált, és most, hogy elolvadt a hó, köszöni, jól van. Ugyanígy jártak a hóvirágok a kertben, amelyek már január elején el­kezdtek kinyílni.Minden évben megírjuk, milyen virágok kerülnek ki őszre, télre a közterekre, és mindig az árvácska nyer mennyiségben. Sokan ültetik előkertekbe, temetőkbe is. Nem csoda, mert ahogy tapasztaljuk, a telet jól bírja, és szinte végtelen a mintázatok, színek variációja. Van egészen apró, ibolyaszerű méretben is, de hatalmas, tarka virágfejek is nőhetnek rajta. Tavalyelőtt, az első home office-os időszakban neveltem egy példányt, aminek kimondottan mérges arca volt. 

Az ibolyaszerű kitétel nem volt véletlen: az ibolyák nemzetségébe tartozó háromszínű árvácska és más ibolyafajok keresztezésével nemesítették a kerti árvácskát. Ehető, mentás ízű, virágjával hidegtálakat is díszítenek.