2023.08.21. 21:30
Aranyat találtak szegedi diákok a Dráván – Fotók
Az öreg kalandor és a kis aranymosó a Mura és a Dráva találkozásánál. A tál aljában már megcsillannak az apró aranyszemcsék. Fotó: Arany T. János
Ha egy kicsit szorgalmasabbak vagyunk, meg is gazdagodhattunk volna a múlt héten az evezős vándortáborban a Murán és a Dráván. Ehhez, mint azt túravezetőnk elmondta, csak több tonna, néhány köbméter kavicsos homokot kellett volna átmosnunk. Ő persze készült. Miután kikötöttünk a festői tájban, a Mura és a Dráva találkozásánál, néhány öblítés után apró aranyszemcsék csillogtak az aranymosó tál alján.
Aranyat találtak szegedi diákok a Dráván – Galéria: Arany T. János
Magyarországon mosással kinyerhető úgynevezett fövenyarany elsősorban a Duna és a Dráva mentén található. Amikor 1933-ban a Magyar Nemzeti Bank megbízásából e folyók bizonyos szakaszain nagyon körültekintő aranymosási kísérleteket végeztek, kiderült, hogy a hordalékból köbméterenként 0,05-0,1 gramm nyerhető ki.
A Magyar Néprajzi Lexikon azt írja, leginkább a Duna, Dráva, Mura és az Aranyos aranymosói váltak ismertté. Az aranymosás visszaszorulását a 19. század második felében megkezdett folyamrendezések siettették, mivel gyökeresen megváltoztatták a hidrológiai viszonyokat, az aranytartalmú hordalék elérhetetlenné vált az aranyászok számára. Az aranymosás hagyományos, ősi technikája azon alapul, hogy az arany a többi hordalékszemcsénél jóval nehezebb, így lehetséges addig öblögetni egy kerek tálat, míg csupán az aranyszemcsék maradnak az alján.
