Szentes

2023.11.09. 14:40

Mindent megtett a szegényekért Ollainé Eszterke

A szentesiek emlékezetében úgy él Ollai Istvánné, Eszterke, mint a szegényekért, rászorulókért mindig tettre kész, jó ember. A két éve elhunyt képviselő asszony emléktábláját a Bánomháti temető ravatalozójának falán helyezték el.

Darók József

A ravatalozónál állítottak emléket Ollainé Esztikének. Fotó: Darók József

A ravatalozónál megfelelőbb helyet talán nem is kaphatott volna az emléktábla, hiszen a Kisér városrész képviselőjének, a karitatív tevékenységéről jól ismert Ollainé Eszterkének szívügye volt a Bánomháti temető és abban a búcsúztató helyiség is. Sokáig nem volt olyan épület a hozzátartozók számára a temetőben, ahol méltó körülmények között búcsúzhattak volna elhunyt szeretteiktől. Eszterke fogta magát, végigjárta a fél várost, és 146 családtól több mint 200 ezer forintot gyűjtött össze, valamint megkereste a város vezetését és az országgyűlési képviselőt is. Munkájának köszönhetően 1993. október 30-ára elkészült a ravatalozó. Eszterkétől ugyanitt búcsúzott Móra József, amikor a képviselő asszony elhunyt. 

Csak a jók mennek el

Az emberek nem felejtenek, nagyon sokan emlékeznek arra, hogy Eszterke mindenkin segített 

– mondta a képviselő, és történeteket is elmesélt. Amikor például egy szorult helyzetbe került mindszenti családról tudomást szerzett, megpakolta autóját és ott termett náluk. Hogy miért tette? Mert szeret segíteni, szóban és tettben is. Elintézte, hogy egy vonatbalesetet szenvedett fiatalember családját felkutassák a térdig érő sárban egy katonai járművel. Épp jókor, mert a mozgássérült édesanya és három pici gyermeke az utolsó falat kenyerüket élték fel. Csak a jók mennek el – idézte a temetéseken elhangzó mondást Móra József. 

 Fotó: Darók József

Ollainé ott segít, ahol tud

Jelmondatává vált, ahogyan ő fogalmazott saját magáról: „Ollainé ott segít, ahol tud.” Az emberek szeretetéből merítette erejét.

1935-ben, szegény családban született Szentesen, iskoláit is itt végezte, férjhez ment, majd két gyermeke született. A városban dolgozott 40 évet, 1988-ban lett nyugdíjas. Ismert volt szociális érzékenységéről, mindig nyitott füllel és szívvel járt, meghallotta környezete segélykérő szavait. A szociális, majd a szociális-egészségügyi bizottságnak is oszlopos tagja volt. Közéleti munkája során elhivatottan segítette a kevésbé tehetős embereket, családokat. Elindította és gondozta évtizedeken át ruhagyűjtési programját. Karácsonykor több mint 10 éven át gálaműsort szervezett, amelynek bevételéből csomagot osztott szét a nagycsaládosok részére, az idősek klubjaiban és a hajléktalan szállón.

Húsz éven át, 1994-2014 között volt képviselő, munkáját 2015-ben Szentes Városért Emlékéremmel ismerték el. A köztársasági elnöktől ezüstérmet és Dicsérő Oklevelet kapott, Pro Karitate kitüntetésben, továbbá a Magyar Vöröskereszttől, valamint a Szociális és Egészségügyi Bizottságtól elismerő oklevélben is részesült. 2021-ben hunyt el. 

Fotó: Darók József

Nehéz ember volt, de tisztelték

Sok-sok kört róttak le együtt Pásztor Antal képviselővel, akkori segítőjével – idézte fel Szabó Zoltán Ferenc polgármester. 

Számomra Esztike néni példája jelenti azt, hogy ha valaki önkormányzati képviselő tisztséget vállal, az a nap 24 órájában, az év 365 napján komolyan is gondolja. Esztike néni nem volt egyszerű ember, nagyon vonalas, határozott, igazi kemény hölgy volt, nem is értettünk mindig egyet. De lehetett rá számítani, a teherbírására, és a szívére

 – jellemezte. 

A családtagok álmodták meg az emléktáblát, az önkormányzat teljes mértékben támogatta a kivitelezését.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában