Helyi érték

2023.05.26. 11:15

A nemzet soha el nem múló hálája

Május utolsó vasárnapja a magyar hősök napja. Az ünnep eredetileg az első világháborúban elhunyt áldozatokról való megemlékezés volt. Napjainkban azonban már a magyarság valamennyi olyan hősére emlékezünk ezen a napon, aki áldozatot hozott, vagy szenvedett hazánkért. Minderről Miklós Péter eszmetörténésszel beszélgettünk.

delmagyar.hu

Az első világháború 4 éve a magyar hadtörténelem egyik legnagyobb veszteségekkel járó és egyik legtragikusabb eseménysorozata volt. 

Nem véletlenül nevezték Nagy Háborúnak, és nem véletlenül iktatta törvénybe a magyar parlament az áldozatok emlékét és a róluk való megemlékezés módozatait már 1917-ben, vagyis az első világégés lezárulta előtt 

– fogalmazott Miklós Péter eszmetörténész.

A Kodolányi János Egyetem címzetes professzora elmondta, egy 1924-ben alkotott jogszabály május utolsó vasárnapjára tette a magyar hősök emléknapját a nemzet soha el nem múló hálája és elismerése jeléül. A kommunista diktatúra évtizedeiben nem tartották meg, 2001 óta lett ismét hivatalos emléknap. A tartalma azonban jelentősen bővült, vagyis nemcsak az első világháborúban elesettekről emlékezünk meg, hanem mindazokról, akik az államalapító Szent István király kora óta az életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.

Hazánkban az első világháborúban az egykori Csongrád és Csanád vármegye könyvelhette el a legnagyobb veszteségeket. Az elesettek, a fogságba kerültek, illetve a háború során megrokkantak és megsebesültek összesített száma az itt élők mintegy 10 százalékát tette ki. Mind Csanád, mind Csongrád vármegye esetében a Nagy Háborúban elhunytak és eltűntek aránya meghaladta a 2,5 százalékot – mutatott rá.

Miklós Péternek 5 évvel ezelőtt Szörnyű dicsőségünk – Az első világháború Csongrád megyei hőseinek emlékezete címmel jelent meg reprezentatív könyve az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával. A munka során megállapította, hogy a történeti statisztikai adatok, az állami és egyházi anyakönyvek bejegyzései, valamint a települési első világháborús emlékművek és hősi névsorok alapján a Nagy Háború következtében elhunyt Csongrád-Csanád vármegyeiek száma 10-14 ezer közötti volt.

Az ezeréves magyar múltnak és annak egyik legszomorúbb fejezetének, az első világháborúnak is számos vármegyei hőse és áldozata van, akik emlékét a helyi közösségek immár több mint egy évszázada tisztelettel és hálával őrzik. Ezeket a lokális emlékezetpolitikai folyamatokat is segíti a magyar hősök emléknapja – zárta gondolatait az eszmetörténész.

 

Képalá: Miklós Péter kutatásai szerint 10 ezernél is többen hunytak el vármegyénkben. Fotó: Török János

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában