Nyáron is ölhet a szén-monoxid

Amikor elkezdődnek az igazán meleg nyári napok, több riasztás is érkezik a katasztrófavédelemhez szén-monoxid mérgezés miatt. Vagyis tévhit, hogy a színtelen, szagtalan gáz csak a fűtési szezonban szedhet áldozatokat. Azonban a tragédiák nyáron is megelőzhetőek, csak oda kell figyelni néhány dologra.

Suki Zoltán

Fotó: Karnok Csaba

Ismét életet mentett a szén-monoxid-érzékelő Csongrád-Csanád vármegyében, ezúttal Makón. Szombaton délelőtt érkezett a lakossági bejelentés. Kiderült, hogy egy második emeleti lakásban egy nyílt égésterű vízmelegítő működött hibásan. A város hivatásos tűzoltói és a gázszolgáltató szakemberei közösen vizsgálták át a tüzelő-és fűtőberendezéseket, valamint értesítették a kéményseprők szakembereit is. Az érzékelőnek köszönhetően senki sem sérült meg. Ezt a rövid cikket idén, már a fűtési szezon vége után írtuk meg. Vagyis már ebből is látszódott, hogy a gyilkos gáz nem csak télen veszélyes.

– A szén-monoxiddal kapcsolatos balesetek leginkább a fűtési szezonra jellemzőek, ám nem szűnnek meg a fűtési szezon végével. Az esetek többsége a fűtő, vagy a vízmelegítő karbantartásának elmaradására, a készülék szabálytalan használatára, a szellőztetés hiányára, valamint a kémények állapotára vezethető vissza – mondta lapunknak a Csongrád-Csanád Vármegyei katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője.

Molnár Krisztina elmondta azt is, hogy a hőségben a ház kéményének a belső hőmérséklete hidegebb, mint a külső hőmérséklet, ezért az egyébként tökéletesen működő kéményeknél is légdugó alakulhat ki. Ilyenkor a kéménybe beszorult hideg levegő nem engedi ki a vízmelegítőben keletkező meleg, felfelé törekvő füstgázt, az visszaáramlik a lakásba, ekkor pedig szén-monoxid keletkezik.

Fotó: Karnok Csaba

De akkor is előfordulhat gázvisszaáramlás, ha nincs karbantartva a gázkészülék, illetve azok a háztartási eszközök, amelyek működésük közben megváltoztathatják a lakásban uralkodó nyomásviszonyokat. – Ilyenek a konyhai szagelszívók, a ventillátorok és a klímaberendezések is. Ezeket a készülékeket nem szabad a tüzelőberendezéssel egyidejűleg használni. A tűzoltók tapasztalatai szerint minden negyedik szén-monoxid-mérgezéses eset a fürdőszobában történik. Az ott üzemelő fűtőkészülékek, kombi gázkészülékek, illetve az átfolyós rendszerű vízmelegítők a mérgező gáz elsődleges forrásai – tette hozzá Molnár Krisztina.

A szóvivő elmondta azt is, hogy a gázkészülékeket három csoportba sorolják aszerint, hogy az égéshez honnan veszik a levegőt és az égéstermék hová távozik. A szén-monoxid-mérgezés veszélye ott a legmagasabb, ahol a berendezés abból a helyiségből jut levegőhöz, amelyikben elhelyezték, és az égéstermék is oda távozik. Jelentős a gázkoncentráció megemelkedésének a kockázata ott is, ahol a készülék abból a helyiségből veszi el a levegőt, ahol telepítették, az égéstermék pedig a kéményen át távozik a szabadba. A zárt égésterű készülékek, vagyis a fali konvektorok, a fali és álló kazánok egyes típusai az égési levegőt is a szabadból veszik és az égésterméket is a szabadba engedik, ezek használatakor a legkisebb a szén-monoxid-mérgezés veszélye.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában