Meg is tekinthetik az érdeklődők

2020.08.04. 08:02

Minden téglának története van ebben a szentesi házban

Szó szerint nehéz hobbit választott magának Nagy Zoltán: a szentesi férfi különleges téglákat gyűjt. A kollekciója már több mint tíz éve gyarapszik, az összegyűlt építőkövekből már egy házat is fel lehetne építeni.

Majzik Attila

Szentes, 2020.07.30 – Nagy Zoltán téglagyûjtõ és gyûjteménye. Fotó: Majzik Attila

Fotó: Majzik Attila

– Könnyen ide fog találni, a házunkat meg lehet ismerni a téglákról – biztosít a telefonban Nagy Zoltán. A szentesi férfi valóban nem túloz, az utcáról is látni, hogy ott olyan ember lakik, aki megbecsüli ezt az építőelemet. A kapun belépve pedig rögvest feltárul a téglabirodalom. A fal melletti polcokon szabályosan egymás mellett sorakoznak a különféle monogramos, ábrás vagy feliratos téglák.

– Mindnek megvan a saját története – mesélte a szentesi férfi.

– A mintájából meg lehet mondani, hogy hol készült, ki gyártatta: a régi téglákon például az is látszik, hogy gróf, báró, vagy herceg készíttette.

Belebotlott

Nagy Zoltán temesvári születésű, három évtizede él Szentesen. A téglákkal már itt kezdett komolyabban foglalkozni, miután talált néhány érdekesebb darabot. Rövid keresgélés után bukkant rá a Monarchia Bélyeges Tégla Gyűjtők Egyesületére, ahol katalógusokkal is segítik az érdeklődő gyűjtők munkáját, és ahogy mondja, innen már nem volt megállás, beszippantotta a gyűjtőszenvedély.

– Ez már-már egy betegség – mondta nevetve.

– Megyek az utcán, meglátok egy téglát és már azon gondolkodom, mi lehet rajta. Volt olyan is, hogy egy temetőben sétálva, a földön találtam egy érdekes téglát, de az is előfordul, hogy azért veszek fel egyet, mert csúnya vagy hibás. Vannak olyan tégláim is, amikben őz, macska, kutya vagy csirke lábnyoma van, ezek ettől különlegesek – beszélt szenvedélyéről a Délmagyarországnak a szentesi gyűjtő.

Nagy Zoltán szívesen beszél az érdeklődőknek a gyűjteményéről.
Fotó: Majzik Attila

Sósav és drótkefe

A kollekció már több mint tíz éve szaporodik, leginkább az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területéről származnak a téglák, de angol és német is akad köztük. A legrégebbi darab valószínűleg egy 1806-os, de egy szigetszentmártoni tégla is „gyanúsan” régi lehet, legalábbis erre utal a mérete és az anyaga. A helyi készítésű téglák elengedhetetlen részei a gyűjteménynek, több mint húsz egykori szentesi gyártó munkája sorakozik a polcokon, de sok tégla származik Zsombolyáról, a Bánság meghatározó gyárából is. Összesen körülbelül kétezer-ötszáz fajta téglából áll a kollekció.

– Kapok ismerősöktől téglákat, de járok bontásokra, onnan is vásárolok, illetve a találkozóinkon is cserélgetünk egymás között, téglát tégláért. Nem is tudom, talán a szépségük miatt foglalkozom velük. Amikor megtalál egy téglát az ember, akkor koszos, piszkos, meszes. Aprólékos munkával, magasnyomású mosóval, drótkefével, sósavval és csavarhúzóval tisztogatom meg, hogy előbukkanjon a mintája, felirata – részletezte Nagy Zoltán.

Nyitva a kapu

A téglatárlat nem titkos, a gyűjtő megmutatja bárkinek, aki kíváncsi a gyűjteményére. Jártak már nála a helyi vendégszeretet egyesület tagjai és kisebb csoportok mellett finn és újszentesi vendégek is. Aki szeretné megtekinteni a téglabirodalmat, az bejelentkezhet a [email protected] e-mail-címen, a kiállítás ingyenes látogatható.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában