Az érzékenység is elég az áldozattá váláshoz

2021.11.01. 17:28

Iskolai zaklatás: mit tehetünk ellene?

Az utóbbi hónapokban több szomorú hír is megjelent a médiában, ami azt mutatja, hogy az iskolai zaklatásnak nagyon súlyos következményei lehetnek. Maradandó testi-lelki sérüléshez, de akár öngyilkossághoz is vezethet, ha az áldozat nem kap segítséget: a megoldási lehetőségekről szakpszichológussal beszélgettünk.

Farkas Judit

Az elmúlt időszakban a sajtóban számos szomorú hírt olvashattunk, amely az iskolai zaklatások következményeivel foglalkozott. Szeptemberben egy vajai gimnazista fiú vetett véget az életének társai folyamatos zaklatása miatt, szintén a múlt hónapban jelentek meg cikkek egy évekkel ezelőtti szegedi esetről, amelynek az áldozata fél szemére megvakult. Egy 2015-ös felmérés szerint a magyar iskolákban minden ötödik gyereket zaklatnak a társai, nem valószínű, hogy ez azóta pozitív irányba mozdult volna.

Elég, ha érzékeny

Ez nem feltétlenül fizikai bántalmazást jelent, de az is része lehet az idegen szóval bullyingnak nevezett jelenségnek. A mi gyerekkorunkban is létezett, sokunknak vannak szomorú tapasztalatai az iskolai közösségből. Nem is mindig kell külső tulajdonságokkal kilógni a sorból. Az is elég lehet, ha megérzik valakin, hogy érzékenyebb az átlagnál, és jó alanya a piszkálódásnak.

– Amikor az ember bekerül egy csoportba, még ha az éppen akkor szerveződik is, a tagok tesztelik egymást – nem tudatosan –, ki milyen szerepet tölt majd be. Ki lesz az ­alfa-hím, ki a vicces gyerek, ki az áldozat, akit lehet piszkálni: ehhez nem is annyira másság kell, testi hiba, mint inkább az, hogy érzékeny legyen – erősítette meg Benák Tömöri Judit gyermekpszichológus, klinikai szakpszichológus, aki praxisában sajnos számos ilyen esettel találkozott.

Menők akarnak lenni

A csoport többi tagja ehhez azért asszisztál vagy nézi végig, mert ők sem akarnak áldozatok lenni, inkább tartoznának az erősekhez. Ha mind kiállnának a bántalmazott mellett, a piszkálásnak sem lenne értelme – de legtöbbször nem ez történik. A szakember példát is hozott: egy kamasz lányokból álló klikk, társaság menő ruhákat hord, dohányzik, és elkezdi szekálni a jó tanulót. Ők a menők, és mindenki a menőkhöz akar csatlakozni, mert ez vonzóbb – így teszik, amit ők, vagy elnézik azt. Az áldozat pedig, ha nincsenek megfelelő megküzdési stratégiái, és senki sem erősíti, senki nem áll mellé, benne marad a szerepben. Ez az egész későbbi életére rá tudja nyomni a bélyegét.

Az iskolai zaklatás áldozata maradandó testi és/vagy lelki sérüléseket is szerezhet, de az utóbbi hónapokban volt, aki emiatt dobta el magától az életét. Az áldozat nagyon nehéz helyzetbe kerül. Fotók: Dreamstime

Depresszió, önbizalomhiány, viselkedészavarok: csak néhány következmény – és ha nincs megfelelően bizalmas viszonya a szüleivel, nekik sem biztos, hogy elmondja, mi történik vele. Az otthoni támogató, biztonságos közeg az egyik, ami nagyon sokat segíthet egy gyereknek, akit kipécéztek maguknak egyes osztálytársai.

Ha egy gyerek, fiatal azt látja, hogy meg lehet tenni, amit megtesz a másikkal, akkor kényúr lesz, és senki sem állítja le.

Patthelyzetben a gyerek

A helyzete ugyanis nagyon nehéz. Ha tűri a bántalmazást, beletörődik, akkor marad is áldozat. Ha nem tűri, visszaüt, könnyen lehet, hogy őt büntetik meg, mert a tanár éppen őt veszi észre, de nem tud az előzményekről. Ha „árulkodik”, segítséget kér, ez kiderül, és a tanár sem tesz semmit, még rosszabb helyzetbe kerül: a „spicliket” a felnőttek világában is elítélik, és könnyen rákerülhet ez a bélyeg. Patthelyzet ez a gyerek szempontjából, hiszen nem védi meg senki, és magát sem védheti meg.

Ezért a szakpszichológus azt hangsúlyozta, nagy a tanárok és a szülők szerepe a helyzet kezelésében. Ha egy gyerek, fiatal azt látja, hogy meg lehet tenni, amit megtesz a másikkal, akkor kényúr lesz, és senki sem állítja le. Egy osztályfőnöki intő nem feltétlenül visszatartó erő annak, akinek otthon is problémái vannak – hiszen az, hogy van igénye a másik bántására, mutathatja, hogy nincs minden rendben körülötte.

A gyerekek könnyebben birkóznak meg a nehézségekkel, ha a szüleik támogatják őket.

Tetten érni a zaklatót

Az egyik, amit a pedagógusok megtehetnek a megoldás és a megelőzés érdekében is, az a csapatépítés. Egy jó közösségben sokkal könnyebben kiállnak egymásért a diákok, és ha a tanár nem csak a tanórán tölt időt az osztályával, az is kiderül, ki az, aki piszkálódik, és ki az, aki ezt különösen rosszul viseli. Tetten érheti a piszkálódót, ami fontos, mert így nem az áldozatot büntetik meg, ha csak azt veszik észre, hogy ő ütött. Tud jelezni a szülőnek, és tudja szankcionálni a bántalmazót – például mellette kell maradnia a szünetekben, amíg meg nem érti, hogy így nem viselkedhet. Tudja erősíteni az áldozatot szerepjátékokkal, feladatokkal, amelyek visszaadják, erősítik az önbizalmát, fejleszteni a megküzdési stratégiáit.

Szerepcsere

Ha pedig szülői jelzés érkezik, azt komolyan kell venni, de nagyon diszkréten ajánlott kezelni. Jó, ha az osztályban nem hozzák nyilvánosságra, ki tett panaszt, csak azt, hogy mi volt az oka – különben a gyereken csapódik le, aki „árulkodott” otthon. A tanár a szülővel együtt kidolgozhat stratégiákat a megoldás érdekében. Azzal is érdemes foglalkozni, mi mozgatja a bántalmazót: kiderülhet, hogy otthon éppen ő a bántalmazott, vagy ilyen családi minta áll előtte. Ha szükséges, értesíteni kell a gyerekvédelmet.

Boldog iskolák, békés iskolák

Két olyan iskolai program is indult Magyarországon az elmúlt években, amelyek egyik legfőbb célja az iskolai zaklatás, bullying megakadályozása, megelőzése. A Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogságóra programja a pozitív pszichológia kutatási eredményeire épített élménypedagógiai módszertan, hatékonyságát az ELTE PPK empirikus kutatásokkal igazolta.

A program mind a tanárok, mind a gyermekek lelki jóllétével foglalkozik, és a szülők bevonására is lehetőséget nyújt. Keretében pályázhatnak az intézmények a Boldog Óvoda vagy a Boldog Iskola címre, a feltételeket megtalálják az érdeklődők a Boldogságóra honlapján.

A Békés Iskolák Közösség programja iskolai közösségek megsegítésére kifejlesztett mélylélektani és rendszerelméleti ismeretekre épül, a részleteket a közösség internetes oldalán lehet elolvasni. Az elmélet és gyakorlat kidolgozói az amerikai szerzőpáros, Stuart W. Twemlow pszichoanalitikus, pszichiáterprofesszor és Frank Sacco klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő. Mindkét programhoz számos intézmény csatlakozott már országszerte, a Boldog Iskola címet elnyerte például Szegeden az Alsóvárosi Általános Iskola is.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában