Az amerikai választásokról volt szó Szegeden - Galéria

2024. november 5-én tartják a választásokat az Amerikai Egyesült Államokban: az elnöki és alelnöki pozíciók mellett az Egyesült Államok Képviselőházának tagjairól, a szenátusi helyekről, illetve a kormányzóságról is döntenek. Erről tartott előadást szerdán az MCC szegedi képzési központjában Lee Trepanier, a birminghami Samford Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetője.

A professzor elmondta, hogy az elnököt négyévente választják, két évente pedig a szenátus egyharmadát. Az elnököt az elektorok választják, vagyis nem közvetlenül a választók. A nyertesnek legalább 270 szavazatra van szüksége a győzelemhez. Érdekes, hogy a nagyobb államok sokkal több szavazati joggal rendelkeznek, mint a kisebbek. 

Az amerikai választók tehát nem közvetlenül az elnökre, hanem az elektorokra szavaznak. Akkor, ha egyik elnökjelöltnek sincs meg az abszolút többsége, vagyis a 270 elektori szavazata, akkor a képviselőház elé kerül az ügy. Ott a három legtöbb elektori szavazatot kapott jelölt között választanak. Ezzel pedig lényegesen bonyolódik a helyzet.

Lee Trepanier arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok választási rendszere rendkívül ellentmondásos, hiszen előfordulhat annak bonyolultsága miatt, hogy nem az lesz az elnök, aki a legtöbb szavazatot kapja. Ráadásul az is lehetséges, hogy az elektor nem arra adja le a voksát, akire a választói szeretnék. Tehát előfordulhat, hogy egy olyan elektor, aki a republikánus szavazóktól kapta a felhatalmazást, a demokratákra szavaz.

Az előadásból az is kiderült, hogy a mostani kampányidőszakban a gazdaság, és az infláció, valamint a bűnüldözés, a bevándorlás lesznek a központi témák.