Helyi közélet

2024.03.30. 10:25

Homokhátság: Ritkán lakott, de fiatalos

Az országos átlagnál fiatalosabb korszerkezet jellemzi a három vármegye 117 települését magában foglaló Duna–Tisza közi Homokhátságot. A KSH kiadványában ezt az elsivatagosodás veszélyének kitett, térszerkezetileg kettős területet vette górcső alá.

Varga Anna

A Nagyszéksós-tó Mórahalomnál 2022 nyarán, amikor rendkívüli aszály sújtotta a Homokhátságot is. Archív fotó: Karnok Csaba

Hazánk területének mintegy egytizedét teszi ki a Duna–Tisza közi Homokhátság, amely Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Pest vármegye 117 települését foglalja magában – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Tér-Kép 2022 című kiadványában. A klímaváltozás hatásai által különösen érintett területbe vármegyénkből 18 település tartozik: Pusztamérges, Üllés, Öttömös, Ruzsa, Ásotthalom, Zákányszék, Mórahalom, Csengele, Pusztaszer, Ópusztaszer, Kistelek, Balástya, Forráskút, Bordány, Zsombó, Szatymaz, Domaszék és Röszke.

A KSH vizsgálta, hogy a 2011 és 2022, vagyis az utóbbi két népszámlálás közötti időszakban milyen mértékben változott a lakónépesség száma. A Homokhátság egésze 1,1 százalékos csökkenést mutatott, míg az országos arány 3,4 százalék volt. Ha a vármegyéket nézzük, akkor Csongrád-Csanád homokhátsági részén 6,6 százalékkal éltek kevesebben 2022 őszén, mint a 2011-es népszámláláskor. A területi eltérések is jól látszanak az illusztrált kiadványban, hiszen térség déli, délnyugati részén volt a legnagyobb arányú a népességcsökkenés, míg a fővároshoz közelebb eső települések lélekszáma jellemzően emelkedett a két cenzus közti időszakban.

Ahogy megírtuk, a két népszámlálás közti időszakban vármegyénk 60 települése közül 9 tudta növelni lakosságszámát, ezek között három van a Homokhátsági részen: Mórahalom, Röszke és Szatymaz. Érdekes adat, hogy a Homokhátság korszerkezete – az öregedési index alapján – fiatalosabb az országos átlagnál. – A térségben 100 gyermekkorúra 129, országosan 142 időskorú jutott 2023. január 1-jén – olvasható a kiadványban.

A Homokhátság hazánk viszonylag ritkán lakott térségének számít, tavaly év elején a népsűrűsége 71 fő volt négyzetkilométerenként, ami a főváros nélkül számított 86 fős vármegyei átlagtól is elmaradt. Természetesen itt is megfigyelhető, hogy a fővároshoz közelebbi területeken többen éltek, a Pest vármegyei részén 208-an, Bács-Kiskunban 59-en, míg Csongrád-Csanádban 92 fő lakott egy négyzetkilométeren.

– Az országon belül a Homokhátságban a legmagasabb a külterületen élő népesség aránya, a 2022. évi népszámlálás idején mintegy 100 ezer fő, a térség lakosságának 16 százaléka élt külterületen. Ebben a történelmi hagyományok mellett a szuburbanizációs folyamatok is szerepet játszottak. A Csongrád-Csanád vármegyei részen különösen magas a külterületen élők aránya – írták.

A Homokhátság gazdasági életét nagyban befolyásolják a természeti adottságok is, így nem meglepő az a 2022-es adat, hogy a mezőgazdasági tevékenységű vállalkozások aránya a regisztrált vállalkozásokon belül a Homokhátság egészét tekintve 43 százalék volt. Pest vármegye csaknem 14 százalék, majd következik Csongrád-Csanád 35,5 százalékkal, míg Bács-Kiskunban valamivel több, mint 45 százalék volt.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) által félsivatagos övezetek közé sorolt Homokhátságon több mint 12 ezer vállalkozás mezőgazdasági főtevékenységű, ezeknek a szervezeteknek a vállalkozásokon belüli súlya a Csongrád-Csanád vármegyei települések esetében volt a legmagasabb, együttesen 41 százalék a KSH adatai szerint.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában