Még mindig téma az ivóvíz Makón

A Délmagyarország nemrégiben megjelent cikke nyomán került terítékre a makói képviselő-testület ülésén a helyi ivóvíz előírtnál magasabb arzéntartalma, illetve a térségi ivóvíz-minőségjavító program jelenlegi állása. Kiderült: ennek lezárására – 11 év múltán, több mint 5 milliárd forint elköltését követően – még mindig várni kell. Ez egyedi helyzet az országban.

Szabó Imre

A makói ivóvíz a régi szabványnak most is megfelel, a jelenleg érvényben lévőnek azonban nem. Illusztráció: Shutterstock

Hogy áll most a Makó térségi ivóvíz-minőségjavító projekt? Igaz, hogy a befejezéshez – már nem először – újabb állami támogatásra lesz szükség?

– kérdezte a makói képviselő-testület legutóbbi ülésén Zeitler Ádám (Jobbik). Az ellenzéki képviselő felszólalásában a Délmagyarország témába vágó, közelmúltban megjelent cikkére hivatkozott. A várostya szerint jó lenne tudni, miért kerül a fejlesztés az eredeti költségvetés többszörösébe.

Mint akkor megírtuk, a térségi ivóvízminőség-javító projekt ismét rekordot döntött, ugyanis 11 év alatt, több mint 5 milliárd forint elköltése után sem sikerült lezárni. Mint többször közöltük, emiatt nem felel meg az uniós szabványnak az ivóvíz arzéntartalma Makón és több környező településen. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb, 2022-es adatok alapján készült tavalyi országos jelentése szerint Csongrád-Csanád vármegyében 8 Makói járásbeli településen – Ferencszállás, Földeák, Kiszombor, Klárafalva, Makó, Makó-Rákos, Maroslele és Óföldeák – van ilyen gond.

Az országban jelenleg sehol másutt nem jellemző ez. A 2010-es évek elején egyébként az ivóvíz arzénkoncentrációja még mintegy 400 településen volt határérték felett hazánkban, ez 2020 végére csökkent 10-re – mostanra meg 8-ra. A makói városházát természetesen legutóbbi cikkünk megírásakor is megkérdeztük. A kapott tájékoztatás lényege szerint a projekt készültségi szintje 95 százalékos; ha az eddig elkészült létesítmények üzemeltetési engedélyezési eljárása lezárult, átadják azokat az üzemeltetőnek. Az is kiderült azonban, hogy a végleges befejezéshez valóban további állami támogatásra lesz szükség.

Az ülésen elhangzott képviselői felvetésre Farkas Éva Erzsébet polgármester válaszolt. Megerősítette, hogy a tavalyi év végén az eddigi beruházási szakaszokkal 95 százalékos készültséget értek el, új információként pedig megtudtuk, hogy időközben az elkészült vagyonelemeket már át is adták az Alföldvíz Zrt-nek. Ami pedig még nincs készen, arra vonatkozólag állagmegóvási megállapodást kötnek a társasággal mindaddig, amíg újra nem indul a munka. Mint emlékeztetett rá, tavaly decemberben társulási döntés született a végső szakaszhoz szükséges 16 milliós támogatási keretről. Ezt a makói önkormányzat biztosította a térségi társulásnak a 2023. december 31-edikei pénzügyi elszámolásához, a projekt befejezéséhez azonban újabb állami segítségre lesz szükség. Ezzel kapcsolatban nemrégiben Budapesten tárgyalt az irányító hatóság illetékeseivel, akik úgy tájékoztatták, az ezzel kapcsolatos kormányzati döntést most készítik elő, a Nemzeti Vízművek és az Alföldvíz megvalósítási alternatíváit vizsgálják.