2023.09.29. 19:30
Nagy utazás a dzsungelbe
Őszinte, lelkes vastapssal köszönte meg a közönség a Csongrádi Színtársulat előadását, akik két estén át játszották A dzsungel könyvének musicalváltozatát. Szentesre is meghívták az előadást, arra már nincs jegy, így az ottani érdeklődők is sokan átmentek Csongrádra az élményért.
Maugli, Sir Kán, Bagira és Balu történetével a Csongrádi Színtársulat hatalmas sikert aratott. Fotó: Gulyás Rebeka
A városban több évtizedes hagyománya van a színjátszásnak, azonban pár éves szünetet követően 2010-ben egy két felvonásos bohózattal indult el az újjáalakult Csongrádi Színtársulat, vezetésére a gyerekszínjátszókkal már bizonyított drámapedagógust, Ferentzi Katalint kérték fel. A törzsgárdát 10-12 fő alkotja, de ha a darab úgy kívánja, kibővül, ez A muzsika hangjánál 45 fős társulatot jelentett, míg A dzsungel könyvénél már 70 embert irányított Katalin.
Bedő Tamás polgármester felkért, hogy mi nyissuk meg a 43. Csongrádi Napokat, márpedig ezt nem lehet egy akármilyen darabbal, főleg egy prózaival megnyitni, a közönség ilyenkor valami nagyszabásút vár
– indokolta a rendező a darabválasztást. A Dés-Geszti-Békés szerzőtrió nagy sikerű musicaljét 15 évvel ezelőtt részlegesen már megrendezte a csongrádi pedagógus.
Érdekes, hogy a mostani előadásban van szereplő, aki 15 évvel ezelőtt is benne volt
– említette mosolyogva Katalin.
Ekkora gárdát a próbákra egyáltalán nem volt egyszerű összehozni, először csak külön-külön tanulták be a szerepeket, a szólókat, a duetteket. Közben toborozták a kórust: a darab megkívánja, hogy egy nagyon szépen megszólaló énekkar legyen a szereplők mögött, akik segítik a színpadi énekeseket, illetve továbbviszik a történetet.
33 tagú, gyönyörű hangú hölgyekből állt össze végül a kórus, egy szem férfi taggal
–lelkendezett a társulat vezetője.
Külön próbált a kórus és a gyerekekből álló tánckar is, az első összpróbára júniusban gyűltek össze, ekkor többen is elsírták magukat a megkönnyebbüléstől
– mesélte Katalin. Nem érezte munkának, mert szerette csinálni, de sok részletre kellett figyelnie, óriási szervezőmunkát igényelt már az is, hogy a változatos foglalkozást űző tagokat sikerüljön összehozni a próbákra.
A július 22-i bemutatón „viharos” sikert arattak.
Övön aluli volt az időjárástól
– véleményezte Katalin az aznap kitört hatalmas vihart, ám így is két nap alatt több mint 1500 néző látta az előadást.
Ezúttal, a művelődési központ színpadán 2-2 esti és délutáni előadást játszottak, iskolákat is meghívtak, hiszen a darab üzenete hozzájuk is szól, életről, halálról, kamasszá válásról.
Minden alkalommal meg kell vásárolni a szerzői jogot, ezért volt most belépődíj, de nem ezen akarunk nyerészkedni. Van egy nagy tervünk. Fenomenális élmény, amikor Erdélyben játszunk, ezt mindig nagyon várja a társulat, kiválóan összekovácsolja a csapatot. Azonban nemigen találunk támogatókat az erdélyi utakhoz, erre szeretnénk fordítani a bevételt, nagyon megérdemli a csapat
– fogalmazott Katalin.
