Téglából emelt álmok Szentesen

Mi a közös a kunszentmártoni zsinagógában, a szentesi járásbíróságban és a ráckevei református templomban? Kvízműsorban lehetne több millió forintos kérdés, pedig lehet, hogy egy szentesi lokálpatrióta könnyedén rávágja a választ: mindet Dobovszky József István tervezte. 
Bár a szülővárosát számtalan építészeti remekkel gyarapító mérnök fiatalon hunyt el, neve épületei által örökre fennmarad. 

Épít a család

Dobovszky József István esetében valóban nem esett messze az alma a fájától. A Szentesen 1882. október 20-án született építész apja, Dobovszky József jó hírű építőmester volt, aki a megyeháza és a Petőfi Szálló építésében is részt vett. Édesanyja Bárány Julianna volt, a család tíz, egyes források szerint tizenhárom gyermeket nevelt. A népes családból származó gyermek elsőszülött fiúként édesapja nevét vitte tovább. 

Fiatal és tehetséges

A szentesi alsóbb iskolák elvégzése után Dobovszky Jószef István a budapesti Felsőipari Iskola építészeti osztályába iratkozott be, ahol 1902-ben szerzett műépítészi oklevelet. Ezt követően Szentesre hazatérve önálló tervező és építési vállalkozóként kezdte karrierjét. Számos országos pályázaton mutatta meg tehetségét: a dévai reformá­tus templom építésére 1906-ban kiírt pályázatot az ő terve nyerte, majd néhány éven belül a túrkevei állami fiú- és le­­ányiskola, a hajdúhadházi vá­­rosháza és nagyvendéglő, a mindszenti takarékpénztár és a kunszentmártoni zsinagóga pályázatain is ő győzött. 

Hazájában is próféta

Mint Labádi Lajos helytörténész írja, a tehetséges fiatal mérnök sikereire szülővárosában is felfigyeltek. Ennek köszönhette, hogy 1909-ben őt kérték fel a járásbíróság és fogház épületének megtervezésére. A szecessziós-eklektikus stílusú, villaszerű építmény 1912-re ké­­szült el. Ezzel egy időben a helybeli katolikus egyház is felkérte központi népiskolájának megtervezésére. Dobovszky a rendelkezésre álló területre egy magyaros szecessziós stílusú, emeletes, kéttraktusú saroképületet tervezett, Erzsébet téri homlokzatán díszerkéllyel és mutatós huszártoronnyal. 

A ma is dekoratív épület 1912 végére készült el. Tervezőjének és építőjének érdemeit a katolikus egyháztanács még életében emléktáblával ismerte el az iskola Szent Imre herceg utcai bejáratának fogadószintjén. 

Szentes szépe

Labádi Lajos nyomán azt is megtudhatja az utókor, Do­bovszky szakmai sikerei mellé 1912-ben családi örömök is párosultak: május 19-én Jászladányban nőül vette Polnik Viola úrleányt. Házasságukból két leányuk született, akik közül az elsőszülött Viola 1931-ben és 1932-ben „Szentes szépeként” vált országos hírűvé, mint a magyar szépségkirálynő első udvarhölgye. Viola ekkor még csak 16 éves volt, így fiatal életkora miatt nem nyerhette el a „Miss Hungaria” címet. 

Munkabírás, képzelőerő

Visszakanyarodva az építészmérnök szakmai életútjára: még tartott a katolikus iskola építése, amikor a helyi református presbitérium országos pályázatot írt ki a felsőpárti templom terveinek elkészítésére. A kiírásra négy pályázótól tíz terv érkezett be. A fiatal mérnök végtelen képzelőerejéről tesz tanúbizonyságot, hogy a tíz terv közül hatot Dobovszky József István készített. 

Az egyháztanács Dobovszky harmadik számú pályamunkáját – amely az 1906-ban készített dévai református templom pályadíjas tervének átdolgozása lehetett – fogadta el kivitelezésre, felkérve őt a művezetői teendők ellátására is. A Jókai és Vörösmarty utca saroktengelyében épült magyaros szecessziós stílusú templom felszentelésére a há­ború előestéjén, 1914. május 24-én került sor. 

Építész a háborúban

Az első világháború a Do­bov­szky családot sem kímélte. A jeles építészt 1915-ben behívták katonának, csak 1918-ban sikerült leszerelnie. Két öccse odaveszett a háborúban, és 1917-ben édesapját is elvesztette. Mivel az építkezések szüneteltek, 1919-ben a város szolgálatába lépett. Előbb a lakáshivatal vezetőjeként, majd a számvevőszék napidíjasaként működött, míg végre 1923 tavaszán kinevezték a mérnöki hivatal műszaki nyilvántartójává, mely állását haláláig megőrizte, tudtuk meg Labádi Lajos nyomán. 

Ritkuló megbízások

A tervezéssel sem hagyott fel, bár megbízásai megritkultak. 1928-ban Antal Endre városi mérnökkel együtt tervezték a Központi Református Népiskola eklektikus saroképületét, majd valamivel később a sportolást szolgáló, neoromantikus stílusú Dózsa-házat a Csongrádi út elején. 
Kisebb munkái közül említést érdemel az izraelita temetőben lévő cinterem, valamint a járványkórház épülete, a ma­gánházak közül pedig Csúcs Károly földbirtokos háza, a ké­­sőbbi Csecsemőotthon a Farkas Mihály utcában, vagy Kristó Nagy István gyógyszerész egye­­di lakóépülete az Iskola utcában, amelyről Németh László is megemlékezett Égető Eszter című regényében. 

Emlékét őrzik épületei

A tehetséges építészmérnök még sok szép középülettel gazdagíthatta volna Szentes városát, de váratlan hirtelenséggel 48 éves korában, 1930. december 18-án elragadta a halál. A Kálvária-temetőben he­­lyezték örök nyugalomra. Emlékét máig álló téglából formált remekművei őrzik meg az utókornak.