Összefogás a csodáért

Elképzelni sem tudom szerencsére, min mehet át az a család, ahol egy kisgyermeket halálos kórral diagnosztizálnak. Egy olyan betegséggel, amely időzített bombaként ketyeg a fejük felett és nem az a kérdés, hogy fel fog-e robbanni, hanem az, hogy mikor. És ahol egyetlen remény van: kitolni a robbanást minél későbbre, hogy a lehető legtöbb időt tudjanak még együtt tölteni.

Természetes, hogy egy ilyen család mindent megtesz, hogy kihasználja azokat a lehetőségeket, amelyek esélyt adnak neki. Esélyt arra, hogy még egy hónapot, évet, évtizedet – vagy ki tudja, mennyit – töltsenek együtt. Tisztában vannak vele, hogy csak a csoda segíthet, de örülnek minden kicsi csodának is, amely abból ad nekik, ami most számukra a legnagyobb kincs: az időből. A mórahalmi Széll család most ezt kapta meg. Jött egy telefonhívás – ennyi volt az egész. Derült égből villámcsapásként érkezett az életükbe több száz jóakaró, akik mind azért fogtak össze, hogy az életüket kicsit jobbá tegyék. Kislányuk életének hátra levő részének minőségén lehet javítani, ez azonban pénzbe kerül. A Rotary által szervezett jótékonysági sportesemény bevételéből pedig ezt tudják megvásárolni. Fejlesztést, hogy amit a betegség elrontott Dorinánál, azt kőkemény munkával vissza tudják építeni. 

Ehhez járultak hozzá családok, magánszemélyek és cégek azzal, hogy bicikliztek egy jót. Szülők mutattak ezzel példát gyerekeiknek, családok választották közös programnak azt, hogy jótékonykodjanak. Sokszor ennyi is elég a jócselekedethez – tenni egy gesztust, ami nekünk nem kerül sokba, másnak viszont hatalmas érték.

Mégis egyre kevesebb ilyet látni a mai világban. A kérdés csak az, hogy miért.