Hiába kaptak tulajdont a várostól

Vörös Sándorné az udvari mellékhelyiségeknél. Valaki elvitte a vécéajtókat. Fotó: Tésik AttilaEgy évvel ezelőtt döntött úgy a vásárhelyi önkormányzat, hogy átadja a tulajdonjogát azoknak az Észak utca 90–92. szám alatt élőknek, aki igénylik azt. A negyvenkét lakásból csak tizenkettőnek lett tulajdonosa, a többi a városé maradt. Tavaly a lakók kitakarították a hulladékkal borított közös udvart és az épületek környékét. Mára a közös udvar ismét a szeméttelepet idézi.

Glozik Istvánné szerint a telep előtt elhelyezett szemeteskonténerek mellé idegenek dobálják le a hulladékot. A lakók úgy gondolják: a helyzetet az oldaná meg, ha lakásonként lenne kukája mindenkinek, a konténereket pedig elvinnék. Míg a lakókkal beszélgettünk, az élet igazolta, amit mondtak: megjelent egy kocsi, s abból egy rossz autóajtót dobtak a konténer melletti halomra.

– Sok-sok rendszámot felírtunk már, de hiába szóltunk, semmi sem történt, csak ide hordják a szemetet – mondta Glozikné. A lakótársak bólogattak, majd szóvá tették, hogy rettenetes állapotok vannak az egyik épület mögötti vécénél is. A négysornyi árnyékszékből egy sort ismeretlenek teljesen elbontottak. A megmaradt vécék borzalmas állapotát pedig nehéz visszaadni. Ajtaja egyiknek sincs, a betongyűrűkből készült ülőkének pedig a közelébe sem lehet menni, az odavezető utat ugyanis vastagon borítja az emberi ürülék.

– Nem tudunk mit tenni – mondta Vörös Sándorné. Az idős asszony már belefáradt, hogy mindig takarítással kezdje, ha úgy érzi, a természet szólítja. A ház falán lévő nyomok is bizonyítják, mások sem az udvari illemhelyeket veszik igénybe.

A két sorban álló, de négy különálló épületrész között két hatalmas hulladékkonténer is áll. Az egyik púpozásig tele, míg a másikban még volna hely. Kérdésünkre, hogyan került mégis szemét az udvarra, senki sem válaszolt.

A lakók közül pedig sokan iparkodnak, hogy legalább a lakásuk rendben legyen. Rácz László például saját maga újítgatja fel az egyik erősen leromlott lakást, amelynek mennyezetén most fel lehet látni az padlásra. Tavasszal már szeretne beköltözni.

Testvére, Rácz Zoltán már szépen megcsinálta az otthonukat. Azt mondta, emberi környezetet akartak teremteni a feleségével maguknak és gyermekeiknek.

A helybeliek iparkodásának látható nyomai is vannak: szilárd úton lehet bemenni immár az egyik oldalon az udvarra, illetve a nádas, azaz a korábbi szeméttelep felől úgy rendezték a terepet, hogy oda autóval is be lehessen jutni.

A gyermekkora óta itt élő Lakatos Ernő szerint nem sok dolog változott az eltelt évtizedek alatt, hacsak azt nem számítja, hogy a gondnok kivágatta az egykori udvari gyümölcsfákat – még tán az ötvenes évek végén, mert akkor olyan is volt.

A lakók szerint akkor lesz rend ismét, ha olyan rendszerető ember kerül közéjük, akitől tartanak az emberek.