Még 13 épületet védenének

Tizenhárom épületet javasol a város országos műemléki védelemre, köztük egykori uradalmi épületeket, templomokat és a helyi téglaépítészet jeles alkotását is – derült ki a legutóbbi közgyűlésen. A város célja lenne ezek felújítása, állaguk megőrzése, és hasznosításuk.

Korom András

Az egyik leghíresebb műemlék: a Fekete Sas ma közösségi házként működik. Fotó: Tésik AttilaHuszonöt műemlék és két műemléki környezet található Hódmezővásárhelyen – derült ki a közgyűlés legutóbbi ülésén tárgyalt tájékoztatóból. Ez a szám azonban csak töredéke azoknak az épületeknek, építményeknek, melyek hosszú évek óta várnak arra, hogy hivatalosan is műemlékké nyilvánítsa őket az illetékes miniszter.
Vásárhelyen a közismert, általában a város tulajdonában lévő épületeket régen műemlékké nyilvánították, így védelem illeti meg például a Szent Antal utcai egykori katolikus iskolát – az Eötvös szakközépiskola régi szárnyát –, a Nagy András János-kutat, a református ó- és újtemplomot, az ótemplomi magtárat, az ó- és újgimnázium épületét, az árvízvédelmi falat, a Szent István tér 2. alatti présházat – mely ma a Liszt Ferenc iskolának ad otthont – és a zsinagógát. De a védettek közé tartozik a környék legrégebbi épületének maradványa, a csomorkányi templomrom is.

A város további tizenhárom ingatlant javasolt műemléki védelemre, így a Damjanich utca 131. számú népies téglaépületet, a Kinizsi utca 1. szám alatti Simon-palotát, az 1906-ban épült Nagytakarékot, az Öregmagtár utcai magtárépületet, az evangélikus templomot, a susáni református templomot és parókiát, a Szántó Kovács János utca 3. alatti görögpalotát, a Szent István tér 3. szám alatti egykori polgári fiúiskolát, a Szent István-templomot és plébániát, a tabáni református templomot és parókiát, az újvárosi templomot és parókiát, a Völgy utcai unitárius templomot és lelkészlakot, illetve az Aranyági major volt uradalmi épületegyüttesét és a földműves népiskolát. A város szándéka, hogy a műemlékvédelmi épületek közül azok is jó állapotba és használatba kerüljenek, melyeket csak időszakosan vesznek igénybe. Ilyen például az Árpád utcai tájház. A csomorkányi templomromot pedig megközelíthetővé kívánnák tenni.
Az ülésen Lázár János polgármester a véleménye szerint rémisztő állapotban lévő görögkeleti templom felújításáról is érdeklődött.

Széphegyi László, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szegedi irodavezetője elmondta, a felújítást a görögkeleti egyház néhány éve elkezdte, a munkálatok anyagi okok miatt szakadtak meg. A templom melletti, úgynevezett Janáki-ház pedig 1992 óta szerepel a védelemre javasolt épületek listáján.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!