Biopolisz-mozaikok

Nagyjából öt éve írtuk le lapunkban az azóta fantasztikus karriert befutó kifejezést: biopolisz. A tudományos műhelyekből kipattant ötlet mára összetett fejlesztési rendszer fedőnevévé vált. Az első lapocskához az egyetem, majd Szeged is hozzátette a maga újabb és újabb mozaikkockáit. Így alakult ki az a regionális jövőkép, ami beemelődött a Nemzeti fejlesztési tervbe. Nincs is más reményünk, mint hogy a hazai döntéshozókat sikerül meggyőzni a terv megvalósíthatóságáról, s megnyílnak az uniós pénzcsapok is.

A mozaikképhez hasonlatosan születő szegedi biopolisz centrumában az egészségipari projekt áll. Ez több, mint egyetlen hatalmas klinikai tömb fölépítése – miközben kórházakat zárnak be, ágyszámot csökkentenek. Több, mint a szegedi betegellátásban a párhuzamosságok megszüntetése. Több, mint hogy a beteg utaztatása helyett azonos helyre érkezik minden gyógyulni vágyó, majd rövid idő alatt a számára legmegfelelőbb ellátást biztosító ágyra fekhet. Több, mert új munkahelyeket, a gazdaság élénkítését ígéri.

Az új klinikai tömb ugyanis nem csupán a betegellátásé, mert profitorientált szolgáltatásokat is biztosítana. Ahhoz olyan oktatási központ is illeszkedne, ahol elférne az új gyógyszerészeti és fogászati kar. S mindezt megkoronázná: a tudáspark.

A tudásparkot az egészség- és bioiparhoz, a környezetvédelemhez és megújuló energiaforrásokhoz, a bioenergetika-programhoz, a szoftverfejlesztéshez, a műszaki anyagtudományi képzéshez tartozó kutatóközpontok, inkubátorházak, laborok, cégek alkotják. Olyanok, mint az elsőként létező Dél-alföldi Neurobiológiai Tudásközpont, mely a klinikakertben az orvosegyetem volt tmk-műhelye felújított épületében már otthonra lelt.

Ez az első regionális tudásközpont létének második esztendeje alatt negyven új munkahelyet, négy hazai és két külföldi szabadalmat, négy új alapítású céget szült. A szegedi egyetem irányításával működő regionális tudásközpontok bizonyítják: létező ágazat a tudásgazdaság, valóság a tudásipar. Ha ehhez infrastruktúrát, például a szomszédos országokhoz további kapcsokat jelentő két új hidat, a Szegedet tehermentesítő elkerülő utat illeszt a helyi, illetve az állami hatalom, akkor a tudomány Tisza-parti fellegvára az egész eurorégió pólusvárosa lehet. Így Szeged élettől duzzadó, környezetét is megtermékenyítő biopolisz lesz.

Hiába siratjuk az itteni könnyűipart, hiába várjuk a gépipar megtelepedését. Azok a gyárak bezártak, ezek sose nyílnak. A jövőképet keresve csak olyan mozaikkockákat használhatunk, amelyek vannak, illetve amelyek kifaraghatók. Szeged bővelkedik a biológiához, az élettudományhoz kötődő kutatókban. E kétezer tudós elme olyan szellemi potenciál, amellyel reményt keltőn érdemes jövőépítést játszani.