Volánalku

Kérés, követelés, lehetőség, pénz, sok, kevés, több. Bár nem vettem részt azon a tárgyaláson, ami a Tisza Volán Zrt. menedzsmentje és a cég szakszervezeti vezetői között zajlott, biztosra veszem: az első mondatban felsorolt kifejezések tegnap nem is egyszer elhangzottak. Gyanítom, a vita során néha még a hang is hangosabban pattant a falnak, mint az békésebb megbeszéléseken szokott. De ami ennél sokkal fontosabb: a megegyezés szó is terítékre került, sőt mi több, győzött is, ez zárta a szópárbajt.

Vagyis Csongrád megyében hétfő reggel a megszokott rendben indulnak a buszok, a volánosok elálltak a sztrájktól, úgy tűnik, mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók számára elfogadható kompromisszum született.

Indulatos vitáktól korántsem mentes évkezdésünk idején nem kis öröm leírni ezt a tényt. Már csak azért is, mert a magyar hétköznapok minden szeletében (legyen szó kórházi ágyszámcsökkentésről, iskolák bezárásáról, egyetemisták tandíjáról) olyan tárgyalások viharában vergődünk, amelyek egy-egy feszültebb pillanatában csak azért nem rántják ki hüvelyéből a kardot a vitázók, jó kuruc módjára, a maguk nagy indulatától vezérelve, mert eme harci eszköz már régóta nem szerepel a kelléktárban.

Egymás fejéhez csapkodott vádak idejét éljük. Nagy szorgalommal keressük, vajon ki tehet arról, hogy 2007 elején korántsem a vágtató gazdaságról, sokkal inkább reformba ágyazott megszorító intézkedésekről szólnak a napi hírek. A választ persze politikai hovatartozástól függően megtalálja mindenki, saját szája íze és vérmérséklete szerint kommentálja is, csak éppen helyzetünkön ez nem változtat.

Gödörbe kerültünk, ám semmi kedvünk sokáig ennek mélyén időzni. Éppen ezért ideje lenne talán arra koncentrálni, miként kéne a gödröt maga mögött hagyó emelkedő pályára állítani az ország vonatát. Egy biztos, hangos szóval, lökdösődéssel aligha sikerülhet.

A politika meghatározó erőinek úgy kell munkálkodniuk, hogy a hatalmi pozícióból elharsogott „már pedig ez van, és kész!" diktátumok, valamint az ellenzék soraiból felhangzó „minden rossz" helyébe az a hang lépjen, amit mind a két oldalon meg lehet érteni. Olyan ötletek és javaslatok születnek, amiket, ha nagy duzzogva is, de el tudnak fogadni.

A Tisza volánosok ehhez most felmutattak egy követhető példát. Az ő buszaikkal, menetrendjükkel nincs is nagyobb gond. Ami pedig az ország előbb említett, igencsak méretes gondokat cipelő vonatát illeti: talán ez ügyben is kimunkálják már végre, merre fordítsák, s milyen lendülettel a váltókat.