A KDNP-nek nem tetszenek a gázkútfúrók

Óföldeáknál már 2006 nyarán befejeződött a fúrás. A kitermelés idén még nem folyhat teljes kapacitással. Fotó: Illyés SzabolcsFölkapta a fejét a Makó-medencében végzett földgázfeltáró fúrások hírére a KDNP. Az Országos Sajtószolgálat által tegnap délután közzétett kemény hangú kommünikéjében a kisebbik ellenzéki párt arra hívja fel a figyelmet: még nem derült ki egyértelműen, hogy ki és milyen jogi felhatalmazással, illetve milyen feltételek mellett kutathatott a dél-alföldi térségben. Az is kérdéses számukra, hogy a megtalált földgázzal mi lesz – ez a szénhidrogén ugyanis értelmezésük szerint a magyar államé. A nyilatkozat párhuzamot von a jelenlegi feltárás és a koncessziós szerződések között, amelyek „a legpusztítóbb gyarmati kizsákmányoló technikák között szerepelnek". Eszerint a kitermelő céget is kizsákmányolónak tekinti a párt.

A kutatásról szinte a kezdetek óta beszámolt lapunk. Több mint egy évvel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy a feltárás és az esetleges kitermelés is a TXM Kft. nevén fut. A Makó környéki fúrásokhoz az összes szükséges engedélyt ez a vállalkozás szerezte meg. Értesüléseink szerint az eddig befejezett, illetve még most is folyamatban lévő öt fúrás egyike kapcsán sem merült fel aggály arról, hogy a szénhidrogén-feltárás közben bármilyen törvényt, vagy más jogszabályt megszegett volna a tengeren túli tulajdonú vállalkozás.

Vizsgálatot várnak a kormánytól

A magyar kormányt arra szólítja fel a KDNP, hogy a sikeresnek tűnő Makó környéki gázfeltárások nyomán alapvetően vizsgálja felül Magyarország földgázellátásának stratégiai kérdéseit, és a szénhidrogén-tárolás lehetőségeit. A politikai szervezet úgy véli, ily módon meg lehet akadályozni „Magyarország újabb darabkájának gyarmatosítását".

– A bányák kincsének kitermelését csaknem ezer éve szabályozza a jog hazánkban is, neves arany-, ezüst- és rézbányáink közül sokat külországi mesterek tártak fel, és miután megfizették a királynak, vagy a tulajdonosnak járó járadékot, szabadon rendelkezhettek a bányakincsekkel – kezdi messziről a választ lapunk kérdésére Szabó György, a TXM Kft. ügyvezető igazgatója. – A jogszabály lényege ma sem más: aki befizeti a 12 százalékos bányajáradékot, rendelkezhet a kitermelt ásványkinccsel. Nincs ez másként Európa többi országában sem, sőt tekintettel a nehéz körülmények között, nagy befektetéssel megvalósítható kitermelési módra, például Franciaországban a hasonlóan nagy mélységű feltárások után nem kell járadékot fizetni. A törvény tehát világosan rendelkezik, és cégünk maradéktalanul be is tartotta, és ezután is betartja a szabályokat.

A cégvezető lapunknak még elmondta: szilveszterig 150 millió dollárt, azaz több mint harmincmilliárd forintot fektettek be a feltárásokba, ám ettől az évtől ennek a kétszeresét is elkölthetik a fúrásokra. A Makó-medencében minden bizonnyal nagy mennyiségű földgáz rejtőzik, de annyira mélyen, hogy csak a legmodernebb technikával lehet a felszínre hozni a kincset. A Mol például nem is vállalta, hogy belekezd, sőt van olyan szakértő, aki szerint gyakorlatilag lehetetlen ilyen mélyről a kitermelés.

– Szomorú vagyok, hogy a politika ebbe is beleszól. De akkor én is elmondom: az MTV ostromának órái alatt százával kaptam a telefonokat a tengerentúlról, a cég ottani tulajdonosaitól, hogy akkor most mi lesz a befektetésükkel. A kitermelést szabályszerűen fogjuk végezni, terveink szerint késő tavaszra már jöhet gáz a csapokból, de teljes üzemben csak évek múlva működhet ez a lelőhely – mondta Szabó.