Óföldeák nem lesz Verespatak

Alaptalanok a környezetvédelmi veszélyekkel kapcsolatos föltételezések – mondja Molnár József. Fotó: Karnok CsabaMegrettentek a leendő, Makó környéki földgáz-kitermelőhelyen élők. Szóbeszéd indult el ugyanis arról: nagy környezetvédelmi károkat okozhat a szénhidrogénkincs-kitermelés.

Találgatnak és aggódnak

Találgatják, mi lesz a TXM Kft. által nagy mélységből felszínre hozott rengeteg fúróiszappal. Ezt – a találgatók tudomása szerint – Németországba kell majd szállítani, ott ártalmatlanítják. A rengeteg iszap nagy távolságra való szállítása azonban nem kifizetődő. S a szennyanyagot vélhetően előbb-utóbb Magyarországon, ezen belül is a kitermelés közelében kell elhelyezni, tározókban. Ha pedig a tározó átszakad, a környezetbe kikerülő, nagy mennyiségű veszélyes anyag környezeti tragédiát okozhat, hasonlót ahhoz, mint amitől Verespatak esetében tartanak – folytatódik a föltételezés.

S hogy mi a valóság? A verespataki nemesfém-kitermelés kapcsán tervezett zagytározót össze sem lehet hasonlítani a Makó környéki földgázkitermelés során felszínre kerülő fúrási iszap elhelyezésére szolgáló tározókkal.

A leendő óföldeáki földgázkitermelés nem veszélyezteti a környezetet. Fotó: Karnok CsabaNem veszélyes anyag

– Már csak azért sem, mert a földgázkitermelés során felszínre jutó fúrási iszap nem veszélyes anyag – mondja Szelesné Kutas Borbála, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség műszaki igazgatóhelyettese; a felügyelőség szakhatóságként játszik szerepet a kitermelés elkezdésének lehetővé tételében. Az iszap kezelése tehát nem igényel szokványostól eltérő, speciális biztonsági előírásokat. A kitermelő cég először betonozott tározókban helyezi el az iszapot a helyszínen, majd fűrészporral összekeveri, s így szállíthatóvá teszi.

Németország helyett Békéscsaba

S szállítja is, de nem Németországba, hanem Békéscsabára, és nem ártalmatlanításra, hanem arra, hogy rekultiváljanak
vele egy régi, már bezárt hulladéklerakót. Molnár József, a kitermelési engedély kiadására jogosult szolnoki bányakapitányság vezetője azt is hozzáteszi: föl sem merült, hogy az iszapot Németországba kellene szállítani, tehát teljesen légből kapott a föltételezés.

Olajtartalmú hulladék, például nagyobb mennyiségű olajos rongy, keletkezhet bizonyos mennyiségben, hiszen a kitermelés gépészeti berendezéseinek kezeléséhez szükségesek kőolajszármazékok. De ez a hulladék – mondja a környezetvédelmi hatóság szakértője – szintén nem okoz szennyezést. A hódmezővásárhelyi hulladéklerakóba szállítják, s ott biogázzá alakítják.