2006: évforduló utcai harcosokkal

Amit még 2006-ban jól megtanult a magyar közvélemény: az a konvergenciaprogram, illetve a „megélhetési és bizalmi válság”; mint látószög és szemellenző. Az is eldönthetetlen jelen állapotaink közepette, hogy „hová álljanak a belgák”, no meg hogy ki is nyögi valójában a költségvetési osztogatva fosztogatás olykor ötletszerűnek tűnő sarcait.
Ám ha már a pénzről van szó: nem kellett nagyon áthatóan szemlélni dolgainkat 2006-ban, hogy kiderüljön, ez az ádáz politikai vita valójában arról szól, ki turkálhasson könyékig a következő években a remélt uniós „nyolcezermilliárdban”. A szocialisták úgy vélik, erre nekik van joguk, hiszen győztek – ha csak paraszthajszállal is – az áprilisi országgyűlési választásokon. A Fidesz viszont az októberi helyhatósági diadal nyomán megszerzett önkormányzati pozícióit akarja kiaknázni, a pénzcsapokhoz hozzáférendő. Mindeközben nagy ügyeink csak a retorika szintjén mozdultak előre. Nincs érdemi áttörés az állam-, a közigazgatási s a nagy alrendszerek átalakításában, a korrupció letörésében, demográfiai mélyrepülésünk megállításában, a romák integrációjában és besúgókkal fertőzött félmúltunk rendezésében. Mindenünnen csak a helyi lobbik hangja hallatszik. Égnek a mécsesek, lobognak az árpádsávos zászlók, táblák emelkednek a magasba, a háttérből viszont a reform, modernizáció, hatékonyság varázsszavakat dünnyögik fahangon, ám kitartóan. Hol vagy, hová tűntél, Magyarország?

2006 hónapról hónapra Január: Gáz és kampány van

Jól indult az év, hiszen még 1-jén bevezették a díjmentesen kérelmezhető, hosszabb magyarországi tartózkodást lehetővé tevő nemzeti vízumot. Ám annál rosszabbul folytatódott, mivel az orosz–ukrán gázvita miatt 25 százalékkal kevesebb orosz földgáz érkezett Magyarországra. Azóta a gáztéma, illetve a Gazprom nyomulása az uniós és hazai hírek élén szerepel, s nem véletlen az sem, hogy Kóka gazdasági miniszter életművet alapozhatna meg, ha összehozná a nagy közép-európai gáztárolót Magyarországon. Kulcskérdése lesz ez közeli jövőnknek. (P. S.: Ekkoriban a gázár emelését a kormányerők még erőst cáfolták.) Az év másik slágertémája is január közepén indult el: a konvergenciaprogram kiegészítését kérte Magyarországtól szeptember 1-jéig az Európai Bizottság. Sólyom László államfő pedig kitűzte a képviselő-választások időpontját, s ezzel hivatalosan megkezdődött a kampány. (Ezt a dátumot a rossz nyelvek szerint az ellenzék vezére már korábban megismerhette.) Ahogy pedig elmúlik a világ dicsősége, úgy a régi magyar iparé is: január 31-én Inotán 53 év után bezárták az ország egyetlen, még működő al umíniumkohóját.

Február: Szerverbotrány

és madárinfluenza

A Fidesz három képviselője feljelentést tett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette gyanújával. (Ez volt a Nomentana-ügy.) Az év során újabb és újabb Gyurcsány elleni akciók indultak. Egyelőre sikertelenül. Visszacsapásként Hiller István MSZP-elnök bejelentette: február 3-án mintegy háromezer szocialista kampányanyagot töltöttek le pártja szerveréről. A Fidesz belső vizsgálata három túlbuzgó pártkatona lehetséges felelősségét állapította meg. Nálunk is megjelent a madárinfluenza: a Bács-Kiskun megyei Nagybaracskán és Csátalján az átvonuló vadhattyúk között a H5N1-vírussal fertőzött tetemeket találtak. A betegség a Szigetközt is elérte. Az MSZP kongresszusa pedig Gyurcsány Ferencet választotta meg a párt miniszterelnök-jelöltjének. A szocialisták kampányának vezérszólama az Új Magyarország program lett. Megállapodtunk az oroszokkal a sárospataki református kollé giumból a második világháború után a Szovjetunióba hurcolt 136 kötet visszaadásáról. Hivatalos látogatásán Putyin orosz államfő a Kossuth téren megkoszorúzta az ’56-os forradalom áldozatainak emlékművét.

Március: Elmaradt kézfogások

Végre átadták az M5-ös autópálya befejező, Szeged és Röszke közti szakaszát. Amúgy nagyszabású (Érdi tető–Dunaújváros, M7-es, Görbeháza–Debrecen...) sztrádaépítkezések zajlottak 2006-ban, ám a beruházások állami finanszírozási könyvelési trükkjeit az EU nem fogadta el, s emiatt borult a Brüsszelnek szánt költségvetési mutatvány. A nemzeti ünnepen a köztársasági elnök a kitüntetések átadásakor Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank egykori alelnökével nem fogott kezet, Szabad György történész, az Országgyűlés volt elnöke pedig Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kéznyújtását nem fogadta el. A parola elhagyásának szokása aztán október 23-ra is átragadt. A Fidesz rendkívüli kongresszusa Orbán Viktor pártelnököt választotta miniszterelnök-jelöltnek. Hivatalossá vált ezzel a „kakasok vetélkedése”.

Április: Választások árvíz idején

Magyarország történetének legnagyobb árvize vonult le a Dunán és a Tiszán: a folyók heteken keresztül 337 települést veszélyeztettek, a védekezés költségei elérték a 16 milliárd forintot. Április 9-én, az országgyűlési választások első fordulójában 67,8 százalékos részvétel mellett az MSZP 43,21, a Fidesz–KDNP 42,03, az SZDSZ 6,5, az MDF 5,04 százalékot szerzett, az Országgyűlésbe ez az öt párt került be. 10-én az MSZP és az SZDSZ a jelöltek kölcsönös visszaléptetésében állapodott meg. Orbán Viktor pedig egyeztetésre kérte az MDF elnökét. [namelink name="Dávid Ibolya"] ezt a „felelőtlen ígéretek” visszavonásához és az „elvszerű politizáláshoz” kötve elutasította. A második forduló után a 386 fős Országgyűlésben az MSZP-nek 190, a Fidesz–KDNP-nek 164, az SZDSZ-nek 22, az MDF-nek 11, a Somogyért Egyesületnek 1 képviselője lett. 1990 óta először fordult elő, hogy a kormányon lévő pártok győzni tudtak parlamenti választáson.

Május: Régi-új kormány alakulóban

Megalakul az Országgyűlés, s ismét Szili Katalint választotta házelnökké. Sólyom László Gyurcsány Ferencet bízta meg kormányalakítással. A Fidesz rendkívüli kongresszusa – amelyen a párt választási vereségének okait elemezték – újra bizalmat szavazott Orbán Viktor pártelnöknek. A kormány határozott az államreform elindításáról, az állam működésének olcsóbbá, szervezettebbé, színvonalasabbá tételéről. A kilenc törvényjavaslatot, amelyek között szerepelt a kisebb parlament és az egyfordulós országgyűlési választás is, május 28-án hozták nyilvánosságra. A hónap végén az MSZP és az SZDSZ elnöke aláírta a koa-

líciós megállapodást. Gyurcsány Ferenc benyújtotta az Országgyűlésnek az Új Magyarország – Szabadság és szolidaritás – A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006–2010 címet viselő kormányprogramot. A Miniszterelnöki Hivatal mellett 11 minisztérium jött létre, megszűnt a közigazgatási és a címzetes államtitkári pozíció, új intézményként létrejött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Államreform-bizottság és a Kormányzati Szolgáltató Központ. A nem is titkolt cél az uniós források koncentrált és ellenőrzött (f)elosztása volt.

Június: Újra a gáz meg a Combino

Háziszárnyasokban is megjelent a madárinfluenza. Bács-Kiskun és Csongrád megyében több százezer baromfit semmisítettek meg. A korlátozó intézkedések csak augusztus 31-én szűntek meg. A Fidesz bemutatta a a kormányprogramot cáfolni szándékozó Fehér könyvet az ország állapotáról. 9-én az újabb, 12 tagú Gyurcsány-kormány letette a hivatali esküt. A világ legnagyobb hitelminősítő intézete, a Standard and Poor’s leminősítette a magyar külső adósságot. George W. Bush amerikai elnök hivatalos látogatást tett Magyarországon az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára hivatkozva. A hónap végén bejelentették, hogy augusztus 1-jétől a földgáz ára átlagosan 27 százalékkal, a távhőé 18 százalékkal növekszik. Budapesten elindult (volna!) az első két Siemens-Combino, amely 54 méterével a világ leghosszabb egy légterű villamosa. A sorozatos műszaki hibák miatti botrány következményei máig sem ültek el.

Július: Demonstrációk, igenek és nemek

Az Országgyűlés nem választotta legfőbb ügyésszé a köztársasági elnök jelöltjét, Horányi Miklóst, Sólyom László ugyanis nem egyeztetett előzetesen a pártokkal. A budapesti Kossuth téren az „igazság napja” elnevezéssel tartottak demonstrációt a kormányintézkedések ellen. Bejelentették, hogy a MÁV 28, összesen 942 kilométernyi mellékvonalán megszűnik a személyszállítás. Konvergenciatanács alakult a konvergencia-

program elő- és elkészítésére. A felsőoktatásról szóló törvény módosításának legvitatottabb pontja a képzési hozzájárulás (tandíj) bevezetése lett. Nem kapott kétharmados (vagyis ellenzéki) támogatást a parlamentben a regionális önkormányzati rendszer létrehozása, s nem szavazták meg azt a törvényjavaslatot sem, amely 386-ról 298 főre csökkentette volna a képviselők létszámát. Megjelent az egészségügy átalakításának javaslatait tartalmazó Zöld könyv, s társadalmi vitára bocsátották az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, azaz a II. NFT-t a 2007 és 2013 közötti fejlesztési főirányokról.

Augusztus: Tragikus tűzijáték

A nemzeti ünnepet záró esti budapesti tűzijátékot öt halálos áldozatot követelő, rendkívüli szélvihar és felhőszakadás szakította félbe. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy döntött, hogy a tragédia nyomán nincs szükség a politikai felelősségre vonás felvetésére. Az ombudsmani vizsgálat szerint a történtekért az első számú felelős a rendezvényt megrendelő Miniszterelnöki Hivatal. Politikai vita támadt Szilvássy kancelláriaminiszter esetleges lemondatása kapcsán. Augusztus 31-én a kormány elfogadta a konvergenciaprogramot, amelyben nem szerepel az euró bevezetésének céldátuma. Az ország ötéves makrogazdasági pályáját és a tervezett reformok részleteit is tartalmazó dokumentumot szeptember 1-jén küldték meg az Európai Bizottságnak, amely 26-án elfogadta azt.

Szeptember: Lángokban a tévészékház

Amilyen rosszul kezdődött Szent Mihály hava, olyan elkeserítően is folytatódott. Szeptember 1-jén, 96. évében elhunyt Faludy György költő. Szeptember 17. viszont örömtelinek indult: a budapesti Szent István-bazilika előtt boldoggá avatták Salkaházi Sára szociális testvért. Hasonló eseményre majdnem ezer éve nem került sor magyar földön. Ám e nap délutánján nyilvánosságra került – azóta is tisztázatlan körülmények között, qui prodest? – Gyurcsány Ferenc május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt, zárt körben elmondott beszéde. Saját frakcióját – helyenként trágár szavakkal – a változtatások szükségességére akarta rádöbbenteni. Egy gondosan megvágott részletben beismerte: a kormány végighazudta az elmúlt másfél-két évet, négy évig nem csinált semmit. Aznap este a kormányfő lemondását követelő tüntetéssorozat kezdődött a Kossuth téren és több városban. A demonstrálók később alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását követelték. Másnap a köztársasági elnök úgy foglalt állást: a miniszterelnök „morális válságot” okozott beszédével. A Kossuth téri tüntetők egy csoportja a Magyar Televízióban akarta felolvasni petícióját. Amikor ezt elutasították, rátámadtak az épületet védő rendőrökre, megostromolták, majd el is foglalták a székházat. A következő napokban a tüntetők egy csoportja a város több pontján garázdálkodott. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az október 1-jei önkormányzati választást népszavazásnak, a kialakult helyzet alkotmányos megoldásának nevezte, s a Fidesz győzelme esetén szakértői kormány létrehozását szorgalmazta. Újabb hónap végi veszteségként szeptember 30-án elhunyt Sütő András Kossuth-díjas erdélyi író.

Október: 1956 második veresége

Az ellenzék elsöprő sikerét hozta az önkormányzati választás: a 23 megyei jogú város közül 16-ban lett ellenzéki polgármester, s Heves kivételével minden megyei közgyűlésben Fidesz-többség alakult ki. Budapesten a főpolgármesteri posztot – sorozatban ötödször – Demszky Gábor, az SZDSZ–MSZP közös jelöltje nyerte el. 6-án az Országgyűlés név szerinti szavazáson 207 igen szavazattal 165 nem ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. A kormányfő a szavazás előtt bocsánatot kért az ország helyzetével való szembenézés hiánya és balatonőszödi beszédének nyers és indulatos szavai miatt. Este a budapesti Kossuth téren a kormányfő lemondását követelő Fidesz-nagygyűlésen Orbán Viktor pártelnök meghirdette az Igen, Magyarország chartát. A Fidesz október 19-ig mindennap nagygyűlést tartott a Kossuth téren, ahol Áder János, az Országgyűlés alelnöke bejelentette: büntetőeljárást kezdeményeznek a kormányfő ellen. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja „a politikában nemkívánatosnak tartott” Gyurcsány Ferenc felszólalásaikor 9-e óta kivonul az ülésteremből.
Olaszliszkán helyi romák brutális kegyetlenséggel halálra vertek egy tiszavasvári tanárt.
Október 23-án Budapesten a demonstrálóktól megtisztított Kossuth téren az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából tartott központi megemlékezésen 47 ország képviselői voltak jelen, köztük 18 állam- és 2 kormányfő. A Műegyetemnél felavatták az ’56-os szervezetek képviselőinek javaslatára emelt emlékművet, majd este a Felvonulási téren (ettől kezdve Ötvenhatosok terén) az 1956-os forradalom és szabadságharc központi emlékművét. Az év szégyene volt, hogy itt kifütyülték az ’56-os emlékbizottság elnökét, Kosáry Domokos akadémikust. A Kossuth térről kiszorított és a hozzájuk csatlakozó tüntetők a nap folyamán több összetűzést provokáltak a rendőrökkel (beindítottak egy tankot is), akik könnygáz és gumilövedék bevetésével próbálták feloszlatni őket. A zavargásokban 167 tüntető és rendőr sérült meg. Este az Astoriánál Orbán Viktor bejelentette, hogy pártja ügydöntő népszavazásokat javasol a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében. Másnap a Fidesz–MPSZ elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament néppárti frakciójának ülésén sürgette, hogy az Európai Unió „ne nyújtson segédkezet hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét fel nem adó kormányzatoknak”. Október 25-én a kormány elfogadta a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet, melynek keretében 2007 és 2013 között 6943 milliárd forint európai uniós és magyar fejlesztési forrásra pályázhatunk.

November: Mohácsi romák Malmőben

A hónap első heteiben száznál is több Baranya megyei roma érkezett Svédországba. Miután uniós állampolgárként a menedékjogot nem kapták meg, számosan hazatértek közülük. Elhunyt [namelink name="Puskás Ferenc"], minden idők legismertebb magyarja. A kormány december 9-ét nemzeti gyásznappá nyilvánította. Temetése körül azóta sem csitulnak a politikai viták. A kormány benyújtotta a parlamentnek az éles vitákat kiváltó kórházfejlesztési törvényt, amely 12 ezer kórházi ágy megszüntetését vagy átalakítását írja elő. Az Országgyűlés elfogadta az egyes vény nélkül kapható készítmények gyógyszertáron kívüli forgalmazását, s a nyugdíjtörvény módosítását. A Fidesz győri rendkívüli kongresszusán létrehozták az Önkormányzati Képviselők Fórumát.

December: Vizitdíj és élelmiszercsalás

A kormánydöntés szerint a Nyugati pályaudvar környékén épül fel a kormányzati negyed. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében tizenöt operatív programot nyújtottunk be az Európai Uniónak. Törökbálinton felfüggesztették a M. E. G. A. Trade-cégcsoport négy raktárának működését, mert a szakhatósági ellenőrzés kiderítette, hogy nagy mennyiségű árut meghamisított szavatossági adatokkal továbbítottak az üzletekbe. Az Országgyűlés döntése értelmében február 15-től vizitdíjat, a kórházi tartózkodás idejére napidíjat kell fizetnie a betegnek, alkalmanként 300 forintot. Módosítottak egyes szociális tárgyú törvényeket is, így a jövőben csak azok kaphatnak segélyt, akik részt vesznek az önkormányzatok által szervezett közmunkában.