A harmadik köztársaság harmadik elnöke

Sólyom László szülővárosában végezte jogi tanulmányait, 1964-ben szerzett diplomát. Bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni, közben könyvtárosi képesítést is szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken volt tanársegéd, s német polgári jogból is doktorált.

Kutatói, oktatói pálya

1969 és 1983 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében, 1970–75 között az Országgyűlési Könyvtárban volt tudományos kutató. 1983-tól az ELTE jogtudományi karának polgári jogi tanszékén egyetemi tanár, 1996-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, s 2002-től az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem egyetemi tanára is.

Az Alkotmánybíróság élén

1989-től az Alkotmánybíróság elnökhelyettese, 1990–98 között elnöke volt. Az ő vezetésével működő testület több fontos kérdésben is jelentős határozatot hozott, ilyen volt például a halálbüntetés eltörléséről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról, vagy a kárpótlási törvényről szóló döntés.
1994-től a Nemzetközi Jogászbizottság, 1998-tól az Európa Tanács Velence-bizottságának tagja volt.

Civil mozgalmak kezdeményezője

Kezdettől fogva részt vett a Duna-mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja, s az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórumnak alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt, és tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is.
Ösztöndíjjal tanulmányutat tett a berkeleyi Kaliforniai Egyetemen, a Kölni, a Frankfurti Egyetemen és a hamburgi Max Planck Intézetben. 1999–2000-ben a Kölni Egyetem vendégprofesszora volt, ahol 1999-ben díszdoktorrá választották.
Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog.

A Védegylet jelölésével

Az Országgyűlés 2005. június 7-én a harmadik köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Magyar Demokrata Fórum támogatta. Köztársasági elnöki beiktatási ünnepségét augusztus 5-én tartották a Sándor-palota tükörtermében.
1975-ben az állam- és jogtudomány kandidátusa lett, 1981-ben elnyerte a tudomány doktora fokozatot. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1999-ben Humboldt-díjjal, 2003-ban [namelink name="Nagy Imre"]-érdemrenddel tüntették ki.

Könyvek és publikációk

Publikációi hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Főbb művei: A polgári jogi felelősség hanyatlása (1977), Környezetvédelem és polgári jog (1980), A személyiségi jogok elmélete (1983), Verfassungsgerichtsbarkeit in Ungarn (1995), Constitutional Judiciary in a New Democracy: The Hungarian Constitutional Court (1999), Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon (2001), Pártok és érdekszervezetek az alkotmányban (2004). Könyvei közül több külföldön is megjelent.
Sólyom László német, angol és francia nyelven beszél. Felesége tanárnő, két felnőtt gyermeke és kilenc unokája van. (MTI-Panoráma – Pietsch Judit, Sajtóadatbank)