2007.01.10. 15:19
Aki feloldotta a gyanakvást
Győrújfalun „prófétává” lett egy betelepült: az októberi helyhatósági választáson a négy polgármesterjelölt közül a nem tősgyökeres Bognár Józsefet választották. Többen voksoltak rá, mint vetélytársaira – közöttük a korábbi polgármesterre – együttvéve.
– Szereti Győrújfalut? – kérdeztem a beszélgetés vége felé, és meglepő volt a válasza.
– Most már igen. Hogyne szeretném. Befogadtak, pedig kezdetben és jó ideig engem is bizalmatlanul kezeltek. Aztán megtaláltam azokat az embereket, akik sugároznak. Közéjük tartozom. Itt van az otthonom, most már a hivatásom is ide köt.
– Bognár névvel?
– Édesanyám Engler Anna volt. Nagyszüleim németül beszéltek. Magyar–német szakos középiskolai tanárként a hetvenes években indult az életben. Győrött, a Veres Péter-iskolában tanított, aztán az akkori textiles nagyvállalathoz, a Rábatexhez került. Három év tanárkodás után hét évig vezette a nyelvi laboratóriumot az üzemben, tanította a helyieket németre.
– Feleségem német származású, a magam származását már említettem. Nem meglepő ezek után, hogy 1987-ben Németországba kerültünk. Egy nevesnek mondható cégnél dolgoztam személyzeti tanácsadóként. Majd ugyancsak Németországban magánvállalkozó lettem. Onnan segítettem magyar cégeket. Beruházó partnereket kerestem, magyarok kinti követeléseinek behajtásán dolgoztam. Hogy eredményesen-e? Igen. Sok pénzt behajtottunk. Az az igazság, hogy a hatalmi pozíció nemcsak a politikában, a gazdaságban is érvényesül. Noha 1995-ben hazajöttünk, társaságot alapítottam, az a korábbi munkám máig elkísér. A régi ismeretség okán, nem is ritkán, ma is megkeresnek, segítsek magyar társaságok érdekeinek érvényesítésében.
– Egy sikeresnek mondható vállalkozó hogyan adja a fejét közösségi munkára?
– Két és fél éve már képviselő voltam a községben. Beleláttam az önkormányzati munkába, s úgy éreztem, lenne, amin én javítani tudnék. Jelöltek, megválasztottak, a község társadalmi megbízatású polgármestere vagyok. Most itt a nyakamon a dicsőség. Nincs visszaút. Igyekszem mindenben megfelelni annak, amit elvállaltam, aminek elköteleztem magam. Van kenyérkereső munkám, a vállalkozásom, de hát ott én vagyok a főnök, rugalmasan kezelve a dolgokat, egyelőre reggeltől estig a községházán vagyok. Szeretném megvalósítani mindazokat, amikre vállalkoztam.
Ami Bognár József terveit illeti, azt mondja, nem vállalkozhat többre, mint általában vállalkozhatnak a települések. Ez az esztendő a gazdasági túlélés jegyében zajlik majd. Az idén Győrújfalun a betelepülők aránya már majdnem eléri az őslakosokét. Nem kis feladat a társadalmi kohéziót kialakítani. Az őslakosok kezdetben gyanakodva nézik az odatelepülőket és viszont. Érthető, hiszen két életforma találkozik. Az új családok pihenni mennek haza, erőt gyűjteni, a csendre és nyugalomra vágynak, miközben az őslakosoknak egészen más az életformájuk.
– Feladat aztán lesz majd rengeteg. Az úthálózat megfelelő kiépítése például. Új övezetek alakultak ki a településen, azokhoz utat kell vezetni, jó utat. Nagyon rossz az örökség, de lépésről lépésre haladva utolérheti és utol is fogja érni magát a község.
