Belefáradt a szélmalomharcba

[namelink name="Kovács József"] tizenkét évig töltötte be a polgármesteri tisztséget Rábacsécsényben. Ám a tavalyi helyhatósági választáson már nem vállalta a megmérettetést. Jelenleg korengedményes nyugdíjas, odahaza a ház körül szorgoskodik és az unokájával tölti kellemesen az időt.
– Először 1994 őszén barátaim biztatására vállaltam el a polgármester-jelöltséget – kezdte [namelink name="Kovács József"]. – Megválasztásom után az önkormányzati tevékenység nem volt ismeretlen számomra, hisz azt megelőzően négy évig képviselőként dolgoztam. Lelkesen vetettem bele magamat a munkába, de hamarosan rájöttem, hogy a közigazgatást nem a kétszer kettő józansága jellemzi. A rendszerváltással kapcsolatos igazi változások is akkoriban kezdődtek. A településnek nem volt jegyzője, a termelőszövetkezet felszámolás alatt állt, a háziorvos és az állatorvos távozni készült. A társközségek pedig fokozatosan kihátráltak a településünkön működő intézmények fenntartásából. Ennek, valamint a gazdasági megszorításoknak köszönhetően 1995 óta képtelenek voltunk pozitív költségvetést készíteni, hiszen a kétezer fősre méretezett intézmény együttes működtetése a mai napig felemészti teljes bevételünket és fejlesztésre gyakorlatilag semmi sem maradt.
[namelink name="Kovács József"] szerint a gondok ellenére az elmúlt tizenkét év során több mint 400 millió forintot sikerült a településen beépíteni elsősorban pályázaton nyert pénzekből.
Többek között elkészült a vezetékes gázhálózat, a kisnyomású szennyvízrendszer, a település rendezési terve, új utak épültek a község egész területén, esti világítással ellátott sporttelepet építettek új öltözővel, köztéri szobrokat állítottak. Ezek után kérdés, miért nem akart továbbra is a település vezetője lenni.
– Belefáradtam az örökös szélmalomharcba, a nagypolitika kistelepüléseket megnyomorító kísérleteinek kivédésébe – válaszolta. – Rábacsécsényben ma alapvető változtatásokra van szükség. Én a szülőfalum felvirágoztatására szerződtem és nem kívánok az esetleges leépüléshez asszisztálni. A jövőt illetően nehéz elvárásokat megfogalmazni, hiszen ahhoz idő kell, hogy az új vezetés kellő ismeretanyagot szerezzen és bölcs döntéseket hozzon. Én nem költöztem el. Rábacsécsényben születtem és remélem, itt is fogok meghalni. Ezúttal is felajánlom az elmúlt időszakban megszerzett tapasztalataimat, ismereteimet, kapcsolataimat mindazok számára, akik bizalommal fordulnak hozzám.