Elpusztíthatja Európát a klímaváltozás

A dokumentumot készítő szakemberek szerint a földrész kultúráját az ókori görögök óta meghatározó ökoszisztémát alapjaiban forgatja fel az egyre emelkedő hőmérséklet.

Drámai hangú jelentést tesz közzé szerdán az Európai Unió a klímaváltozás földrészre gyakorolt hatásairól. A tudósok szerint a jelenlegi termőföldek jelentős része nem éli túl a következő században bekövetkező klímaváltozást.

Ugyanez történik az európai életforma meghatározó elemeivel, így a nyaralásokkal és a téli síüdülésekkel, mivel a mediterrán térség elviselhetetlenül forró lesz, az Alpokban pedig gyakorlatilag nem lesz hó.

Mindez természetesen nagyon súlyos gazdasági és szociális következményekkel jár. Utóbbiak közül a tanulmány készítői a szívbetegségek emelkedő számát emelik ki.

A határozottan és megalkuvás nélkül fogalmazó jelentés mérföldkő is abban az értelemben, hogy a jelek szerint Európa az eddiginél határozottabb szerepet kíván játszani a globális klímaváltozás elleni harcban, többek között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében.

Az Európai Unió többek között szeretné a hőmérséklet emelkedését 2 Celsius fok alatt tartani (jelenleg a szint 0,6 fok). Ennek érdekében arra kötelezné a tagországokat, hogy 2020-ra 30 százalékkal csökkentsék az 1990-es érték alá a széndioxid-kibocsátást, abban az esetben, ha a többi fejlett ország is hasonlóan cselekszik.

Ha ez nem következne be, az Európai Unió önként vállalna 20 százalékos csökkentést. Az elképzelésekről José Manuel Barroso már tájékoztatta George Bush amerikai elnököt.

A koncepció azon az alapelven nyugszik, hogy a civilizált élet meghatározó elemei (az étel, a víz, a fa és az olaj) végső soron az ökoszisztéma normális működésétől függnek. Történészek szerint ilyen szempontból Európa mindig is szerencsés volt, összehasonlítva Afrikával, vagy a Kolumbusz előtti Amerikával, és ez volt az egyik oka Európa világuralmi szerepének.

"Európának szembe kell néznie a szántóföldek, a Földközi-tenger vidékén található erdők, a szén és a földek termékenységének csökkenésével és a vízhiány növekedésével" - fogalmaz a jelentés.

Lesznek persze győztesek is. Például a kontinens északi része, ahol a jelenleginél hosszabb ideig lehet majd növényeket termeszteni és hosszabb lesz a fagymentes időszak. Az Északi- és a Balti-tenger partjainál megnő a turizmus, ezzel párhuzamosan a forróság miatt jelentősen csökken majd a Földközi-tenger partjainál.

A mediterrán országoknak mindez hatalmas gazdasági problémát okoz majd a mediterrán országoknak, hiszen jelenleg évente mintegy 100 millió turista 100 milliárd eurót költ el náluk.

Ezek az országok nem csupán turistákat veszítenek majd, hanem a mezőgazdaságuk jelentős részét is. Az emelkedő hőmérséklet és az egyre gyakoribb tüzek nagyon megnehezítik a növénytermesztést.

A jelentés külön kitér a dunai árvizekre. A felső folyáson egyre gyakoribbá váló árvizek 3 Celsius fokos emelkedés esetén a jelenleginél 242 ezerrel több embert érint majd, a kárérték pedig elérheti az 50 milliárd eurót.