Forrásokat és esélyt remél Erdély az uniótól

A székelykeresztúri polgármester, Benyovszki Lajos keresett olyan magyarországi településvezetőt, aki szilveszter este köszönti a kisváros lakóit, Románia európai uniós csatlakozása éjjelén. Ezt a feladatot vállalta [namelink name="Majthényi Tamás"] halászi polgármester.

Hárommillió eurót nyertek

– Székelykeresztúr egy tizen-

kétezres kisváros Erdélyben – kezdte. – A településen ez volt az első utcai szilveszteri ünnepség a Fő téren: tűzijátékkal köszöntötték Románia uniós csatlakozását. A helyiek elsősorban minőségi fejlesztésre szorulnak, ezt uniós források segítségével szeretnék véghezvinni. Ipari üzemek, vasút, múzeum is van a kisvárosban. Már eddig is megpróbálták kihasználni az „európai lehetőségeket”, ám azt remélik, a csatlakozással több pénz érkezhet a városba. 2006-ban már így is 3 millió eurót nyertek út- és vízvezeték-építésre.

Székely furfanggal

– A szilveszteri ünnepségen éjfél előtt beszéltem. Hangsúlyoztam: a csatlakozás más üzleti felfogást, kereskedelmi, értékesítési szemléletet és minőséget eredményez. Az ezzel járó esetleges negatív hatásokat Erdélyben biztosan tudja ellensúlyozni a székely furfang, leleményesség és a szorgalom. Úgy gondolom, a források kihasználásához erős politikai és gazdasági lobbi szükséges, amelyet politikai vezetőik és a helyi sikeres üzletemberek kifejthetnek a térség érdekében. Benyovszki Lajos kiemelte: a közösségi együttműködés is szükséges a siker érdekében.
– Az ottani tapasztalataim szerint a helyiek nem gondolkodnak most tömegesen külföldi munkavállalásban: aki akart, eddig is dolgozhatott Magyarországon. Az erdélyi magyarok számára az anyaország megközelítése lesz egyszerűbb a csatlakozás után. Bár testvértelepülésünk egyelőre nem lesz Székelykeresztúr, ám együttműködést s kölcsönös látogatást a jövőben is tervezünk – mondta [namelink name="Majthényi Tamás"].

Igenek és nemek

A Kisalföld azt is megtudakolta, mi a véleménye az erdélyi magyaroknak Románia uniós csatlakozásáról.
– Az ország fejlődéséhez elengedhetetlen volt a csatlakozás – vélte Kiss Gyöngyvér Székelyudvarhelyről. – Így van esélye az országnak az Európához való felzárkózásra. A EU jogusult kötelezni Romániát vállalt kötelezettségei teljesítésére: így idővel magasabbak lesznek a béreink, minőségibbek a termékek.
Persze Erdélyben is vannak „uniószkeptikusok”. Pk azt vallják, csak azért kellett az ország az uniónak, hogy legyen hol eladni a felhalmozott árut egy újabb piacon. – Az EU fő célja Romániából hasznot húzni – hangsúlyozta Kerekes István Marosvásárhelyről. A tagság az egyszerű emberekre lesz negatív hatással, akik tájékozatlanok, és a helyi közösséggel is igen ritkán vannak kapcsolatban.
Ha így is lenne – a legtöbb vélemény szerint –, több jóval szolgál a csatlakozás, mint rosszal. Az Európai Unió elsősorban gazdasági fellendülést jelenthet. Lázár Gyula Sepsiszentgyörgyről hisz abban, hogy az országban a csatlakozással felgyorsul a jó pár éve érezhető gazdasági fejlődés, és rövid távon ösztönző lesz Románia számára az integráció. Persze tisztában vannak azzal, hogy az uniós tagság nemcsak előnyökkel, hanem kötelezettségekkel is jár, melyeknek teljesítése nehézségeket jelent az állampolgároknak.

Tájékozatlanok az emberek

– Bár nem vagyok Európai Unió-párti, tudom, hogy ez ma már megkerülhetetlen, s Románia számára ez az egyetlen lehetőség arra, hogy csatlakozzon a modern Európához – fogalmazta meg kérdésünkre Pap Melinda Nagyváradról. Szerinte az EU-tagság olyan szempontból mindenképpen hasznos, hogy rákényszeríti a bukaresti kormányt arra, hogy alkalmazkodjon a nemzetközi normákhoz, például a kisebbségi jogok s a környezetvédelem terén.
Farkas Imola (Kolozsvár) véleménye szerint az átlagember tájékozatlan, illetve téves információi vannak az EU-s szabályozásokról, és alaptalan, túlzott reményeket fűz a csatlakozáshoz. Gál Sándor Marosvásárhelyről arra számít, kezdetben elsősorban negatív hatását tapasztalják majd az ott élők, elsősorban azok, akik nem kellően tájékozottak. A többiek meg kihasználják az EU kínálta előnyöket: a támogatásokat, a munkavállalás, a tanulási lehetőségek s a könnyebb utazás esélyeit.