Megelőzhető lehet a méhnyakrák

Újabb védőoltás a hölgyeknek és az uraknak

Már hazánkban is elérhető a világ első és egyetlen méhnyakrák elleni vakcinája. Az első oltásokat dr. Szőnyi György, a Szülészeti-nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság titkára adta be egy 9–15 és egy 16–26 év közötti lánynak, hogy ne alakulhasson ki náluk a súlyos betegség, amelyet az esetek szinte 100 százalékában a humán papillómavírus idéz elő. Szőnyi doktor beoltott egy 9–15 éves fiút is, hogy ne fertőződhessen meg a vírussal, és ő se fertőzhessen meg másokat.

Mellrák után a második helyen

A méhnyakrák – előfordulási gyakoriságát és a betegségből eredő halálozási arányt tekintve is – a női daganatos megbetegedések között a második helyen áll világviszonylatban a mellrák után. Hazánkban is sok fiatal nő esik áldozatául. A magyarországi halálozási adat 3-szor magasabb az EU-országok átlagánál. Évente mintegy 1000 új esetet fedeznek fel, és mintegy ötszázan halnak meg, többnyire azért, mert túl későn fordulnak orvoshoz. A szűrést az ifjabb korosztály hanyagolja el talán leginkább, nem tudván, hogy a méhnyakrák éppen a fiatalabb (15–44 éves) nők körében gyakoribb. Pedig az évenkénti, rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálattal időben felismerhető a HPV-fertőzöttség, a kialakulóban lévő betegség, és még elérhető a teljes gyógyulás.
A méhnyakrákban szenvedők majdnem száz százalékban HPV-fertőzöttek!

A 15–24 év közötti férfiak és nők negyede magában hordozza ezt a vírust. Becslések szerint az aktív szexuális életet élők már az első 2–3 évben megfertőződnek. Ez azonban gyakran ki sem derül, mert a hordozó szervezete legyőzi a vírust, és így a fertőzöttség az esetek nagy részében nem vezet méhnyakrákhoz. A humán papillómavírusnak több változata ismert. Egyes típusok bőrelváltozásokat, nemi szervi szemölcsöket okoznak, és csak néhánynak van köze a rák kifejlődéséhez. Ugyanakkor a méhnyakrákban szenvedők majdnem száz százalékban HPV-fertőzöttek. Ezért óriási a jelentősége annak, hogy már hazánkban is elérhető az a nemrégiben Amerikában kifejlesztett és az Egyesült Államok mellett számos európai országban is kipróbált oltóanyag, amely 4 magas kockázatú HPV-vírus ellen nyújt védelmet – szinte elhanyagolható mellékhatások mellett. 

A védőoltást három részletben adják be

A védőoltást, amely a méhnyakrákért, a méhnyakrákot megelőző állapotokért és a szeméremtest súlyos fokú elváltozásaiért felelős 16-os és 18-as, valamint a genitális szemölcsök kialakulását előidéző 6-os és 11-es típusú humán papillómavírus okozta fertőzést hivatott megelőzni, három részletben adják be. Az első és a második között két hónapnak, az első és a harmadik között fél évnek kell eltelnie. A vakcina elsősorban a még szexuális életet nem élő serdülőknek javasolt, de hatékony a 16–26 év közötti lányok és asszonyok esetében is. Tekintve, hogy a vírus hordozói férfiak is lehetnek, akiknél a HPV pénisz- és végbélrákot okozhat, érdemes a 9–15 éves fiúkat is beoltani.

Biztos védelem

Az új vakcinával eddig beoltott több mint 30 ezer nőnél tapasztalt eredmények alapján kimondható, hogy az oltóanyag közel 100%-os védettséget ad a HPV bizonyos típusai által okozott fertőzések megelőzésében. Nagyon fontos azonban tudatosítani, hogy a vakcina kizárólag a méhnyakrák megelőzését szolgáló védőoltás! A humán papillómavírus hatására már kifejlődött betegség kezelésére nem alkalmas és nem helyettesíti az évenkénti nőgyógyászati szűrővizsgálatot. A védőoltás lányoknak és fiúknak egyaránt ajánlott.

Kockázati tényezők

A méhnyakrák kialakulását 99,7 százalékban a humán papillómavírus okozza. A szexuális úton terjedő HPV-fertőzés valószínűségét a korai szexuális élet, a gyakori partnerváltás, illetve a több volt vagy jelenlegi partnerrel rendelkező férfiakkal létesített szexuális kapcsolat növeli. Kockázati tényezőt jelenthetnek még az egyéb szexuális úton terjedő betegségek, mint pl. a chlamydia vagy a nemi szervi herpesz tartós fennállása, továbbá a makacs gyulladások, valamint a hormonális fogamzásgátlók szedése, a genetikai faktorok, illetve az immunrendszer gyengítését eredményező tevékenységek, mint például a drasztikus fogyókúra vagy a dohányzás.

Szűrés és megelőzés

A HPV egy olyan vírus, amely az ún. laphámszövetbe bejutva magát megsokszorozza, majd a sejt pusztulását követően képes onnan kijutni és további sejteket megbetegíteni. Amennyiben ez a laphám a méhnyakat borítja, a vírus rendellenes sejteket hoz létre, amelyek szaporodása rákmegelőző állapotot, később – megfelelő kezelés hiányában – méhnyakrákot okozhat. A humán papillómavírus okozta fertőzésnek az érintett által is észlelhető egyértelmű tünetei nincsenek. Felfedezni a méhnyakrákszűrések alkalmával, az ún. kolposzkópiás és  citológiai, azaz sejtvizsgálat útján lehetséges. Ha ezek kimutatnak olyan eltérést, aminek alapján gyanítható a vírus jelenléte, el kell végezni a HPV-szűrést is.
Az oltást egyelőre saját költségen lehet kérni, mivel az OEP nem támogatja.