Mélyült a síita-szunnita ellentét

Az eset különösen Szaúd-Arábiában és Egyiptomban, a szunnita iszlám két fellegvárában keltett heves érzelmeket.

Mélyült a síita-szunnita ellentét

Az iszlám radikális vahhábita ágát képviselő szaúdi papok számára a kivégzés azt bizonyítja, hogy az Iránnal szövetkező iraki síiták a szunnita iszlám ellen hadjáratot indító hitetlenek. A szaúdi átlagemberek pedig úgy érzik, hogy az akasztással arab törzsi büszkeségükön ejtettek csorbát. "Ez egy halálosztag, a csőcselék műve volt. Hálásak lehetünk a magas rangú kormányképviselőknek, amiért filmre vették a kivégzést, hogy mi is láthassuk, mi történt valójában" - vélekedett az egyik nagyobb szaúdi törzshöz tartozó Turki Rasíd. "A legjobb az egészben az volt, ahogy (Szaddám) kezelte a helyzetet. A testbeszédével, a tekintetével, a szavaival szembe tudott szállni velük. Hőssé vált" - tette hozzá.

A mobiltelefonnal készített, nem hivatalos videofelvételen hallható, amint a Szaddámmal erőszakoskodó síita hóhérok Muktada asz-Szadr síita radikális hitszónok nevét skandálják, és szidalmazzák az egykori diktátort az akasztása előtti utolsó pillanatokban is. A sértésekkel és gúnyolódásokkal szemben Szaddám méltósággal állt a vesztőhelyen, így a kivégzés sokkal inkább bosszúálló akciónak látszott, mintsem az emberiesség elleni bűncselekmények feletti igazságszolgáltatásnak.

Az Egyesült Államok támogatását élvező iraki kormány már vizsgálja, hogyan jutott a kivégzésről készült felvétel a média kezébe. Az arab televízióban bemutatott szemcsés képek az al-Kaidához hasonló szunnita iraki felkelő csoportok által végrehajtott lefejezéseket rögzítő hírhedt videofelvételeket idézték.

A kivégzés óta Szaúd-Arábiában Szaddámot éltető verses SMS-ek keringenek, amelyek közül az egyik napilap egy magas rangú kormányképviselő tollából származó "költeményt" közölt. Ennek egy részlete az exdiktátor halálának megbosszulásával fenyeget: "Töltsd meg a puskát, amellyel bosszút állunk Szaddamért! Ünnepünkön szedett rá minket az a gazember, aki aláírta a jogtalan kivégzési parancsot. De gyönyörű lesz a pillanat, amikor az arabok árulójának a szívébe fúródik a golyó!"

Bosszú az ünnepnapon

Szaddám Huszeint az iszlám kalendárium legfontosabb napján, az iszlám hívők hagyományos mekkai zarándoklata, a háddzs idejére eső íd al-adha áldozati ünnepen akasztották fel, ami felkorbácsolta a volt diktátort támogatók indulatait. A kivégzés időzítése miatt Irakot Egyiptom és Szaúd-Arábia részéről is bírálat érte. "Mindenki Irakban, illetve az országon kívül is úgy érzi, hogy az akasztás rossz időzítésével kifejezetten az arabokat akarták megalázni" - vélekedett Makram Mohammed Ahmed egyiptomi újságíró az al-Ahram című napilap szerdai számában.

Több százan gyűltek össze szerdán az egyiptomi ügyvédi kamara kairói épülete előtt, hogy imádkozzanak annak az embernek a lelkéért, aki három évtizeden keresztül vezette a modern idők egyik legkegyetlenebb diktatúráját.

A polgárháború szélére sodródott Irak ügyében a síiták ellen az elmúlt hónapokban többször felszólaló szaúdi papok is felháborodtak Szaddám halálának körülményein, jóllehet mindig is eretnek zsarnoknak tartották a megbuktatott szekuláris elnököt. "Az időzítésből egyértelműen látszik, hogy mennyire gyűlölik a síiták a szunnitákat Irakban és az egész iszlám világban" - jelentette ki internetes honlapján Nászer al-Omar, a vahhábita iszlám egyik vezető alakja. "Szaddámot a szunnita iszlámhoz akarják kapcsolni, a szunnitákat okolják az (egykori diktátor) hibáiért, és a kivégzést a síiták győzelmének igyekeznek beállítani" - tette hozzá.

Az al-Kaidához hasonló militáns csoportok nyelvezetét használó al-Omar a síitákat a "szafavidákhoz", ahhoz a XV. századi dinasztiához hasonlította, amely a síita iszlámot tette államvallássá Iránban. Egyben az "Ibn al-Kámi fiai" elnevezéssel is illette őket, arra az egykori iraki imámra utalva, aki - a szunniták szerint - hagyta, hogy a mongolok kifosszák Bagdadot 1258-ban.

Az iraki al-Kaidához a feltételezések szerint jelentős számban csatlakoztak szaúdiak, miután 2003-ban Szaddám megbuktatása után a síiták kerültek hatalomra. A szaúdi Oszama bin Laden által vezetett, a vahhábita ideológián alapuló al-Kaida öngyilkos merényletekkel áll bosszút az iraki síita civileken. A síitákat pedig az öngyilkos merényletek feletti bosszúvágy készteti a szunniták elleni támadásokra.