Mindenki befogadná a másik diákjait

„ Megyei tapasztalatom, hogy amint élesedik a helyzet, egyre kevésbé korrekt az együttműködés az érintett felek között. Ott még nem tartunk, hogy adják-veszik a gyerekeket, de nem állunk messze tőle” – kezdte a kimlei közoktatási fórumot [namelink name="Turbók Arnold Bertalan"], a megyei pedagógiai intézet (MEPI) vezetője. Hangsúlyozta: ő csak arról beszél, ami a hatályos törvényekből következik. Minden településnek joga van közoktatási intézményt fenntartani, azonban jó néhány községben a gyermeklétszám miatt szakmailag és gazdaságilag is ésszerűbb 2–3 településsel társulva ellátni az oktatási feladatokat. A megyei városok azt ígérték: határt szabnak a vidéki gyerekek „bevándorlásának”, ám egész kistérségeket sem fogadnak tagintézményként. Az igazgató elmondta: az egyik településen a teljes személyijövedelemadó-bevételt az iskolafenntartásra kellett fordítani. „Költségvetési kényszerben vannak egyes önkormányzatok, a kérdés csak az, mennyire lehet ilyenkor úri módon gondolkodni” – mondta.

„ Öt évre nézzenek előre”

Az alapnormatívák ugyanis alig változnak idén, ellenben a kiegészítő normatívákat csak az kaphatja meg, aki – a meghatározottnál kisebb gyermeklétszám esetén – társulásba lép. [namelink name="Turbók Arnold Bertalan"] a változásokról is beszélt: ilyen új elem például a tanulónkénti évi 30 ezer forintos támogatás, melyet a tagiskolát fenntartó közoktatási intézmények vehetnek fel. „Az önhikiről szóló mellékletet viszont „újraírták” – mondta az igazgató. „Soha ne egy, hanem legalább öt évre nézzenek előre” – folytatta. Turbók szerint az elmúlt tíz év mérései nem azt bizonyították, hogy a kisebb létszámú osztályokban jobb eredményt értek el a gyerekek. Szerinte a kistelepülések iskoláinak szakmai munkája között is igen jelentős különbségek mutatkoztak. Ezután az állami normatíva idei változásait egy példán keresztül szemléltette. Egy százfős iskola esetében tavaly a központi normatíva 26 millió forint volt, melyhez a fenntartó önkormányzat 15-öt tett hozzá. Idén a normatíva 23,5 millióra csökkent, ezt a fenntartónak a tavalyi 15 millió mellett a kieső 1,5 millióval és az inflációból adódó 2,9 millióval kell kiegészítenie. Ez már összesen 20,4 milliós önkormányzati terhet jelentene. Ha viszont társulásba lép, 15 milliós kiegészítő támogatást kaphat. „Nem mindegy, hogy 20,5 milliót vagy 5 milliót kell hozzátenni a fenntartáshoz” – mondta Turbók.

Újrónafő lépéskényszerbe került

Ezután az igazgató minden iskolafenntartó település helyzetét ismertette, s a jelenlévő polgármestereket elképzeléseiről faggatta. A sor Ásványráróval kezdődött: Turbók szerint itt a létszám a határon mozog, osztályonként 2–3 gyerek „plusszal” stabilabb lenne. Három javaslata volt a későbbi évekre: vagy fenntartja önállóan az alapnormatívából, vagy néhány „eljáró gyermeket” helyben tart, vagy pedig társul. [namelink name="Böősy Imre"] polgármester szerint a két utóbbi verzió jöhet számításba. Bezenyén nemzetiségi iskola lévén többletforrásokhoz jut az intézmény, itt nincs gond. Darnózseli a „határon van”: költséghatékonyabb lenne, ha kapna egy felső tagozatot (például a püskit), vagy valahová csatlakozna. [namelink name="Fazekas Zoltán"] településvezető szerint nyitottak a befogadásra. Dunakilitin és Rajkán nincsenek ilyen gondok, Dunaszigeten annál inkább. Turbók szerint január végéig OKÉV-engedélyt kellene kérniük az önálló intézményfenntartásra. Az igazgató szerint a felső tagozatot vinni kell, például Halászira, ahol ezáltal stabilabb lesz a létszám. Héderváron [namelink name="Juhász József"] polgármester szerint középtávon stabil a diákszám, de gondolni kell a jövőre. Jelenleg nem kényszeríti őket semmi a továbblépésre, de befogadók szívesen lennének. Hegyeshalomban megvannak a szükséges osztálylétszámok, Jánossomorján azonban bonyolultabb a helyzet. A Klafszky-tagintézmény a központi iskola telephelye lehet, ám a nagyobb gond a korábban tagintézményként működő újrónafőiekkel van. Konkrétan: vagy Jánossomorjára hozzák a felső tagozatot, vagy felmondják a társulási szerződést. Kertész Attila polgármester elmondta, hogy az is előfordulhat, hogy a teljes iskola odaköltözik, ugyanis a szülők úgy nyilatkoztak: ha a nagyobbik gyerek megy, a kicsit is viszik.

Hárman is kevesen?

Kimlén van elég gyerek, de hosszabb távon valószínűleg csak egy csoporttal tudnak működni. Lébényben hasonló a helyzet: [namelink name="Kovács Gábor"] polgármester szerint a Mecsérrel vagy Mosonszentmiklóssal való társulás „történelmük” miatt neuralgikus pont, s eddig nem sikerült meggyőzni őket. Mosonszentmiklóson egyébként nem küzdenek gyermekhiánnyal, nem úgy, mint Levélen. Papp Zoltán településvezető a nemzetiségi iskola felé mozdulásban látja a kiutat. Mosonszolnokon is előre gondolkodnak, s akár az újrónafőieket is befogadnák, a közlekedést is megoldanák számukra. Mindenesetre önálló iskolát akarnak. Püski, Dunaremete és Kisbodak közös iskolát tart fenn, „mégis kevésnek tűnnek a kiegészítő támogatáshoz”. Zsoldos Ferenc püski településvezető szerint ők a „legmegszorítottabbak”. Úgy véli, rossz a törvény, s minden a pénzről szól. Most a szülők kezdeményezésére alapítványon keresztül szeretnék összeszedni a hiányzó 8–10 millió forintot. „2008-ig megpróbáljuk kihúzni, s bízunk benne, hogy addig változik a törvény. Legrosszabb esetben társulunk, s Darnózseli felé gondolkodunk” – mondta. Más a véleménye [namelink name="Marovics Géza"] dunaremetei polgármesternek: szerinte az oktatási törvénnyel csődbe jut települése. Mindent „beleöltek” az iskolába, s most az önhiki és a kiegészítő támogatás nélkül nem 8–10, hanem 15–20 milliót kellene összeszedni. Emiatt Dunaremete tagiskolában gondolkodik, tárgyaltak Darnózselivel és Halászival, ám a megbeszélések megszakadtak. „Korábban is léphettünk volna” – mondta, majd hozzátette: „Az önálló működéshez OKÉV-engedély kell, az engedélyhez pedig a környező települések nyilatkozata, hogy nem tudnak fogadni bennünket”. Máriakálnokról [namelink name="Széles Sándor"] polgármester beszélt: szerinte az óvoda és a szakos ellátottság kérdése is lényeges. Mivel ők korábban a mosonmagyaróvári Haller tagintézménye lettek, most haladékot kaptak, ám „bizonytalan, milyen lesz a jövő 2008 után”. [namelink name="Szabó Miklós"], a társulás elnöke is ezt erősítette: „Most csak lépésekhez igazodunk, de nem látjuk komplexen a kormány jövőbeni terveit”.