Választások

Sokan és sokféleképpen értelmezik szerepét, feladatát, a címben említett két szót. Miből adódik ez a bizonytalanság?

Annak idején, amikor a diákönkormányzatok megalakulására lehetőség volt, még a felnőtt-társadalom is tanulta, próbálgatta az önkormányzatiság, képviseleti rendszer adta jogok és kötelességek gyakorlását. Így minden iskolában más céllal, feladattal, tevékenységi körrel alakultak meg a diákszervezetek. Sok esetben erős felnőtt (tanári) befolyás alakította működésüket.

A diákönkormányzatok (DÖK) működése mára – az iskola tanévhez kötődő ciklikussága miatt – hagyományossá vált: az iskolák többségében évek óta ugyanazokat a tevékenységeket látják el. (Néha még a programok forgatókönyve sem változik.) Pedig a diákképviselők évről évre cserélődnek, más emberek más igényekkel, gondolatokkal és ötletekkel lépnek színre, a szervezetek működése viszont – a legtöbb helyen – lassan változik. A tanulók nehezen ismerik fel, hogy az iskolában e szervezet lehet az egyik színtér, amely teret ad kreativitásuknak, ahol kibontakoztathatják önmagukat. Miért van ez? Vizsgáljuk meg e diák-önkormányzatiságnak néhány elemét!

Van, ahol a DÖK csak szabadidős programok szervezésével foglalkozik, más intézményekben valódi érdek-képviseleti szerepet is betölt, néhány iskolában ez a szerepe a legfontosabb (lásd hagyományok!). Pedig a diákönkormányzattal kapcsolatos jogszabályok alapján elsődleges feladata e szervezetnek a tanulói érdekképviselet. A közoktatási törvényben leírt jogosultságok alapján a diákönkormányzat – ha a tanulók többségét képviseli – a diákközgyűlés intézménye és az intézményi házirend módosításához kapott jogok alapján képes lehet a mindennapi iskolai életet, a működés rendjét együtt alakítani a nevelőtestülettel és az intézmény vezetésével.

Az iskolák többségében azonban ez nem így van. A két címben említett szó – önkormányzatiság és képviselet – ugyanis nem valósul meg e szervezeteknél teljes mértékben. (Persze kivételek mindig vannak!)
A problémák mindjárt a képviselő-választásnál kezdődnek. Igen, kedves diákok! Jól meggondoljátok, hogy kiket választotok meg képviselőnek? Valóban az erre legmegfelelőbb személy lesz az osztály (vagy kisebb közösség) képviselője? Sokszor tanári javaslatra „választódnak meg" ezek a képviselők (ami persze nem feltétlenül rossz, de ebben az esetben sérül az önkormányzatiság). A „kijelölt" képviselők pedig nem érzik, nem érezhetik azt a felelősséget, amivel a választóiknak tartoznak.
Persze az is kérdés, hogy a mai tizenévesek mennyire tartják fontosnak a közösségért való létet és munkálkodást. Van-e presztízse a diákok körében a diákvezetőknek?

Az iskola és a felnőtt segítők, tanárok a legtöbbet ebben segíthetnek a diákoknak szervezetük működtetésében, vagyis abban, hogy komolyan veszik őket, megfelelő időt és energiát szánnak rá, kellőképpen jutalmazzák, támogatják a közösségért ténylegesen tevő gyermekeket. Ahol ezt nem teszik meg, ott a diákszervezet sem fogja magát komolyan venni, fölösleges játéknak véli majd az iskolai demokráciát.
Szeretnénk a megyéből jó példákat látni, hallani, gyűjteni arra, ahol fontosnak érzik mind a tanárok, mind a diákok szerepüket és a képviselő-választást. Írjatok e-mailt!

A diákönkormányzat működésével egy hét múlva még foglalkozunk.
Remseiné Bódi Judit, megyei pedagógiai intézet

(A témával kapcsolatos cikkek a www.diakparlament2007.kisalfold.hu címen olvashatók el. Várjuk véleményüket a [email protected] e-mail címre.)