Nem félnek a magyar gazdák a génkezelt növényektől

A Felmérés a mezőgazdasági termelők között a genetikailag módosított növények fogadtatásáról című tanulmány az MTA által megjelentetett A magyar tudomány a gazdaságért és a társadalomért című kötetben látott napvilágot.

A tanulmánykötet, amely a tudós testület internetes honlapján is olvasható, a kormány és az akadémia közötti megállapodás keretében végzett stratégiai kutatások főbb eredményeit mutatja be. Az európai országok többsége eddig elzárkózott a genetikailag módosított, vagy más néven transzgenikus növények gyakorlati bevezetésétől, noha a világ több régiójában e fajták mintegy 90 millió hektár vetésterületet foglalnak el.

Az Európai Unióhoz történt csatlakozás idején bizonyos mértékben változott e növényfajták európai helyzete is. Egyes országok feladták korábbi fenntartásaikat, és engedélyezték a termesztést, míg más EU tagállamok továbbra is kitartanak a tiltás mellett.

A tanulmány szerint Magyarországon a mezőgazdaság átalakulásával járó teendők hosszú ideig elterelték a figyelmet a gm növényekről, így kevés visszhangja volt a felhasználásukra vonatkozó törvény megszületésének 1998-ban.

Az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete 1999-ben már vizsgálta a magyar gazdálkodók viszonyát a gm növényekhez. A mostani felmérésre azért volt szükség, hogy megismerjék, miként változott az eltelt időszakban a magyar növénytermesztők véleménye e témában. A vizsgálat során 540 termelőhöz juttatták el a kérdőívet, közülük 222-en válaszoltak.

A válaszadók 85 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett. Életkor szerint a 30-60 év közöttiek voltak túlsúlyban (84,7 százalék), a megművelt terület szerint az 1001 és 3000 hektárral rendelkezők voltak a legtöbben (31,5 százalék).

A mostani felmérés során megoszlottak a vélemények a támogatók és az ellenzők között. A kutatók szerint ebben jelentős lehet a szerepe a negatív sajtópropagandának. Emellett a gm fajták kérdését sokszor összemossák az élelmiszer- és környezetbiztonsági gondokkal, amelyeknek semmi közük a transzgenikus növényekhez.

A felmérés szerint a magyar gazdálkodók a gm fajtákat attól függően alkalmaznák, hogy a beépített gének révén a növények milyen tulajdonságai javíthatók. Elsősorban a betegségekkel szembeni jobb ellenállóképességet, a rovarok iránti rezisztenciát, valamint az olcsóbb és egyszerűbb gyomirtási technológiát remélnek a magyar termelők, hogy kevesebb növényvédőszert kelljen alkalmazniuk. Ez utóbbi területen látja a válaszadók 51 százaléka a gm fajták előnyét, és kevésbé a nagyobb termésátlagok miatt érdeklődik e növények iránt.