A Wizz Air gépei jöhetnek Pérre

Tízmilliárdos befektetés

A tárgyalások hosszú hónapok óta folynak, a Vasárnapi Kisalföld február elején adott hírt arról, hogy az egyik angol légitársaság (akkor még a nevet hétpecsétes titokként kezelték) nagyon komolyan érdeklődik a péri leszállópálya iránt. Minden érintettet azóta is szerződés köt, semmit nem mondhatnak a tárgyalások részleteiről, így csak a saját információinkra hivatkozhatunk. Eszerint tehát a Wizz Air több mint tízmilliárd forintos fejlesztéssel olyan közép-

európai (régiós) központot építene ki Péren, amelyet használhat a három főváros, Bécs, Budapest és Pozsony repülőtere helyett.

Nagyobb kifutó kellene

Ehhez mindjárt az elején olyan kifutó- és leszállópálya kell, amely elég hosszú és széles a Boeing–737-esek és az Airbus–320-asok számára. Ezek a gépek 150–180 utas szállítására alkalmasak, Pér azonban ma még „csak” az 50–70 személyes gépek fogadását tudja biztosítani. A mostani 1450 méteres kifutópálya bővítésére két alternatíva is kínálkozott ez idáig: az egyik 1850, a másik 2150 méter hosszú kifutópálya tervére épült. Nyilván új utasterminált és irányítóközpontot kell építeni, mint ahogy a kiszolgálószemélyzet létszámát is bővíteni kell a mostani 13-ról, de a társaságnak minden bizonnyal így is megéri a befektetés. Az okok elején ott van mindjárt Pér kedvező fekvése: a Győr melletti repülőtér autópályán (az M1-esen) könnyen megközelíthető, Budapesttől, Bécstől és Pozsonytól is nagyjából egy-másfél órányira fekszik. Aki már repült fapados járattal, az pontosan tudja, hogy a légitársaságok rendre nem a fővárosok nagy repülőtereit használják, hanem a számukra olcsóbb és kevésbé forgalmas kisebbeket – ezek nemegyszer hasonló távolságra vannak a központoktól, mint mondjuk Pér az előbb említett fővárosoktól. A többi mellett ez az ára az olcsó jegyeknek.

Érvek Pér mellett

Ez tehát az egyik érv, ami a Győr-Moson-Sopron megyei repülőtér mellett szól. Pért erősíti az úgynevezett „slot time” is, vagyis az a néhány perces holtidő, ahová be lehet tuszkolni egy-egy le- vagy felszálló gépet. Az Audi is jó referencia, bár itt muszáj egy pillanatra megállni. Mint ismert, a multinacionális cég lassan már tíz éve több százmillió forintot fektetett be az akkor még füves leszállópályájú repülőtérbe, hogy gépeivel ott landolni tudjon. A befektetésnek (és az uniós Phare-pénzeknek) köszönhetően lehetett nemzetközi reptér a péri, amely ez idáig nem bonyolított le nemzetközi viszonylatban jelentős forgalmat: tavaly négyezer fel- és leszállást hajtottak végre, s körülbelül 16 ezer utast regisztráltak. Ha a fejlesztés megvalósul, ennek a sokszorosával kell számolni.

Még van miről tárgyalni

S itt jön a következő kérdés, amely – úgy tudjuk – a tárgyalásokon is rendre előjön: mi lesz a közlekedéssel? A 81-es főút ekkora forgalom levezetésére jelen állapotában alkalmatlan, így ezzel számolnia kell a befektetőnek. Információnk szerint nemegyszer téma volt a tulajdoni viszony is: a repülőtér a megyei és a péri önkormányzaté (2002 óta); a mqködtető kft.-ben azonban többen is vannak – itt Győré a legjelentősebb szelet. Az angoloknak nyilván érdekük lenne, hogy tulajdonrészhez jussanak a milliárdokért cserébe, de a magyarok ezt nem szívesen tennék. A részletek azonban valóban titkosak még, amint a nyilvánosság elé állnak a felek – s ez már a jövő hónap elején bekövetkezhet –, mi is visszatérünk a témára.