Bölcsődére és kultúrházra lenne szükség

Hegyeshalom első okleveles említése 1217-ből származik, egy térségből kiemelkedő dombra utal. Ezen a dombon állt a település Szqz Mária tiszteletére emelt temploma. A falu címerét Kumorovitz Lajos heraldikus véleménye szerint valószínqleg az Anjou-házi királyok adományaképpen kapta. Így kerülhetett Hegyeshalom címerébe az Anjouk címerállata, a strucc. Hegyeshalomhoz tartozik még a 116 lakosú Csemeztanya és a közel 80 lelkes Márialiget is.

Feszesen, de hiány nélkül

Hegyeshalom önkormányzata idei költségvetéségének főösszegét 376,7 millió forintban határozta meg. – Feszes, de tartható a költségvetés – jegyezte meg Szőke László polgármester. A legutóbbi testületi ülésen született döntés az alpolgármester személyéről is: Szőke László „jobbkeze” Gálné dr. Takács Eszter lett.
Hegyeshalom költségvetése évek óta stabil, hiánnyal tavaly sem számoltak. A tervek szerint a központi forrásból 162 millió forintra számítanak, az iparqzési adóból 45, a gépjármqadóból 16, az idegenforgalmi adóból 4, építmény- és telekadóból pedig 10 millió kerülhet a büdzsébe. Négy éve vezették be a kommunális adót, ami lakásonként négyezer forintot jelent, ez négymillió forintot hoz a kasszába. A polgármester ígérete szerint a kommunális adóból szerzett forrásokat ezentúl is az utak karbantartására fordítanák. A kishatár megnyitása óta az önkormányzatnak még inkább figyelnie kell közútjainak állapotára.

Új telkeket alakítottak ki

– A 3572 lelkes településen az uniós csatlakozás több száz munkahely megszqnését eredményezte, a fiatal családok egyre kevesebb gyereket vállalnak – panaszolja a település vezetője. A logisztikailag Európában jó helyen, nyugat–kelet csomópontjában fekvő településen a „megállóhely”-turizmust aknázzák ki. A vendéglátóipar folyamatosan erősödik, az idegenforgalom bővül. A nagyközségben nyolc szálloda, panzió, hotel és négy magánszálláshely várja a látogatókat. Visszatérő vendégek az osztrákok, de egyre népszerqbb a szlovákok körében is.
Az önkormányzat tavaly öt építési telket alakított ki, melyeket már a helybeliek meg is vásároltak háromezer forintos négyzetméterenkénti áron. Újabb telkek kialakításának az anyagiak szqkössége szab határt: a polgármester szerint a közmqvesítésre kétszázmillió forintra lenne szükségük.

Iskola – egy épületben

A hegyeshalmi alsó és felső tagozatos diákok ma még külön épületbe járnak naponta. Az önkormányzat viszont már tervezi az összevonásukat: a felső tagozat épületét bővítenék, erre már engedélyes tervvel rendelkeznek. A tetőtér beépítése, két tanterem és egy nagy aula kialakítása nyolcvanmillió forintból jöhetne létre. Szőke László szerint ez azért is célszerq lenne, mert a fenntartási költségek csökkennének. A településen égető probléma a közösségi ház hiánya, a különféle találkozókat a volt pártházban tartják, jó néhány előadásnak a tornacsarnok ad otthont.

Német csoport az óvodában

Az ovisok már a lefekvéshez készülődnek, amikor betoppanunk. Csak a nagycsoportosok fogják rövidre a szieszta idejét: iskolai látogatást terveznek, hogy betekinthessenek a számok-betqk világába. Magyarné Gaál Judit, a Napsugár Óvoda vezetője kalauzol a tágas épületben, amely naponta 123 kisgyereket vár a hatcsoportos tanintézménybe, közülük az egyik német nemzetiségi csoport huszonnégy kisgyerekkel. Két-három évig a gyermeklétszám biztosítva van – tudjuk meg továbbá.
Az óvodában a pedagógusok a „Mqvészetek eszközeivel” program keretében oktatnak, a személyi-tárgyi feltételek adottak ehhez – magyarázza az óvónő, aki 1994 óta vezeti az intézményt. Évente két ovikoncertet szerveznek, legközelebb március 30-án az iskola alsósainak kórusa fog fellépni.
Igény mutatkozik a bölcsődére, s amint az intézményvezető mondja, az óvoda bizonyos átalakításokkal a jövőben a kisebb gyerekek felvételére is alkalmas lenne. Az önkormányzat tervezi az épület fqtésrendszerének átalakítását és az udvar EU-s szabványok szerinti átrendezése is feladat a közeljövőben.

A hulladéklerakás ellen

[namelink name="Fekete Tamás"], a községi rendezvények lelke: a munkája és a szervezkedés mellett a Hegyeshalmi Vasutas Horgász Egyesület elnöke és a nemrég bejegyzett polgárőr-egyesület alelnöke is egyben. Tőle tudjuk meg, hogy a falunapot június 16-ra tervezik sztárvendégek meghívásával és több horgászversenyre is lehet számítani. A hatvanas években magára hagyott Stettni-tó, mely több mint tíz éve, rehabilitációja után a környék egyik kedvelt szabadidőközpontja, a kétszázharminchét tagú egyesület gondnoksága alatt áll.