Manapság az időjárás egyre szélsőségesebb

Bár tartja magát az olyan régi megfigyelés, mint a fagyosszenteké, de a klímaváltozás időjárási szélsőségeket eredményez. Mint például a minapi, májusra nem igazán jellemző, villámlással, mennydörgéssel, szélviharral együtt érkező, özönvízszerű esőzés, vagy hogy a szokásos június eleji időszakkal szemben már most egy szubtrópusi vihar alakult ki az Egyesült Államok partjainál. Ezért már az ENSZ is sürgős föllépést tart szükségesnek a klímaváltozás ellen.

A május többnyire esős hónap, de az olyan, igazán „nyárias" viharok, mint a minapi volt, erre az időszakra nem jellemzőek – legalábbis eddig. Hogyan hullhat le ennyi csapadék rövid idő alatt, holott a globális fölmelegedés egyik részjelenségeként csökkenő csapadékmennyiséget jeleznek előre a kutatók? – Bár az egy időegységre jutó össz-csapadékmennyiség kevesebb lesz, illetve máris kevesebb, mint korábban, egy-egy esőzéskor azonban a megszokottnál több csapadék hullik, és az eddiginél hirtelenebbül-hevesebben, nagy viharok kíséretében. Ha egyszer esik, akkor nagyon esik, s ha szárazság van, akkor hosszan szárazság van – mondja Zágoni Miklós fizikus, országszerte ismert klímakutató.

Pongrác, Szervác, Bonifác...

Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12., 13., 14.) az úgynevezett fagyosszentek, és – mondja a klímakutató – várható, hogy hatásuk, ha enyhébb formában is, egy ideig ezután is megmarad. Ám fagy ellen védekezni nem érdemes „dátumkészen" – inkább a mindenkori időjárásra célszerű figyelni, semmint arra, mit mutat a naptár. A pontos naptári egyezés egyébként már csak azért sem lehetséges, mert a „fagyosszentszabályt" még jóval az 1589-es naptárreform előtt jegyezték le – s az eredeti Szervác, Pongrác, Bonifác kereken tíz nappal előbb volt, mint a mostani.

S mennyire lehetnek gyakoribbak a szélsőségek, mint eddig? Részletes és pontos időjárási előrejelzést hét-tíz napnál hosszabb időre nem lehet adni, és egy ideig még várhatóan továbbra sem lesz lehetséges. – Egyelőre dinamikai modellekre szorulunk. Mint ismert, a mediterrán térség még inkább melegebb-szárazabb lesz, és e hatás határa északabbra tolódik. Így a Szeged környékén jelenleg is észlelhető pozitív eltérés mértéke az átlaghoz képest tovább nőhet. Általában kimondható, hogy a Dél-Alföld gyorsabban melegszik, mint az ország egésze. A nyarak további száradásához enyhébb és esetleg csapadékosabb telek társulhatnak, de időnként továbbra is előfordulhatnak erős téli, sőt akár késő tavaszi fagyok.

Ma már egyébként – mint napi hírek mutatják – mindenki komolyan veszi a fenyegető klímaváltozást. Magyarországon is egyre-másra követik egymást a klímafölmelegedéssel kapcsolatos tanácskozások, és a Vahava (változás-hatás-válaszadás)-terv is készen áll – mondta a terv kidolgozója, Láng István akadémikus. Biztató: nem is olyan reménytelen küzdeni a klímaváltozással szemben, viszont gyors cselekvést igényel – állapította meg nemrégen Bangkokban az ENSZ kormányközi klímaváltozási bizottsága. Leszögezték: nyolc évünk van arra, hogy megállítsuk és visszafordítsuk a globális fölmelegedést – anélkül, hogy világméretű katasztrófák következnének be. A világ országaiban előállított bruttó hazai termék 0,12 százaléka elegendő lenne az üvegházgázok légkörbe jutásának kellő mértékű csökkentésére. Ha például Németország évente személyenként csak 60 eurót, Magyarország pedig csupán fejenként évi 2640 forintot áldozna az üvegházgázok kibocsátásának csökkentésére és a hagyományos energiahordozók alternatívokkal való fölcserélésére – megállítható lenne a globális fölmelegedés, megelőzhető volna a klímakatasztrófa.