Ország-világ

2010.10.21. 10:13

Schmitt Pál szerint Nagy Imre példakép

Schmitt Pál köztársasági elnök szerint Nagy Imre példakép; mint a Heti Válasz című hetilap csütörtöki számában megjelent interjúban az államfő fogalmazott, Nagy Imre „segítségével válhattunk azzá a néppé, amely kiverte a falból a legelső téglát".

MTI

[namelink name="Schmitt Pál"] a Heti Válasznak adott interjújában elmondta, meg sem fordult a fejében, hogy tizennégy évesen részt vegyen az 1956-os harcokban, október 23-án éppen egy edzésről ment hazafelé, amikor meglátta a Bem tér felé tartó tömeget, elment velük egy darabon egészen a Kossuth térre. Hozzátette, neki a megbeszélt időpontra mindig otthon kellett lenni, máskülönben édesapja akár egy-egy nyaklevest is kiosztott.

Az államfő úgy vélekedett, Nagy Imre példakép. Mint mondta, „segítségével válhattunk azzá a néppé, amely kiverte a falból a legelső téglát". „A másik pillanat, amelyet most ünneplünk, az, hogy 1989-ben összeomlott a rendszer, hogy október 23-án népköztársaságból köztársasággá váltunk, egyértelműen 1956-ban gyökerezik, ahogy az idei választásokon megtapasztalt példátlan összefogás is visszavezethető rá" – fogalmazott Schmitt Pál.

Az államfő közölte: hatvan éves koráig számára nem is létezett a politika. Arra a felvetésre, hogy a kádárizmusban államtitkár-helyettesi rangig vitte, azt válaszolta, hogy annak semmi köze nem volt a politikához. Hangsúlyozta, még egy szakszervezetnek vagy a KISZ-nek sem volt tagja soha, nemhogy a pártnak.

Mint fogalmazott, beszélt négy nyelvet, kétszeres olimpiai bajnok volt, szállodai vezető 17 évig, ezért esett rá a választás és lett a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkára. Ez a tisztség viszont automatikusan együtt járt az Országos Testnevelési és Sporthivatal egyik alelnöki posztjával, ami pedig államtitkár-helyettesi rangot jelentett – fejtette ki.

Schmitt Pál arra a kérdésre, hogy a köztársasági elnök szerepét hogyan látná szívesen a készülő új alaptörvényben, azt felelte: a jelenlegi parlamenti erőviszonyok, egyértelmű felhatalmazás idején inkább az egyensúly megteremtése vezérli, de szerinte szükség van a végső kontrollra, fékre, tehát éppen, hogy megerősítené „ezt a két beavatkozási pontot".

Az, hogy rövid, kéthónapos elnöksége alatt nem kellett élnie ezekkel az eszközökkel, mivel szavai szerint felelősséggel dolgozott a parlament, és az elé terjesztett törvényjavaslatok kiállták az alkotmányosság próbáját, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ha kell, ne élne velük a jövőben – nyilatkozta.

Schmitt Pál beszélt arról is, hogy szíve szerint mindenhol ott lenne, ahová hívják, de, mint fogalmazott, „valóban meg kell tanulnom, hol a határ". Arra a kérdésre, hogy miért éppen Kolontáron nem volt ott a vörösiszap- katasztrófa másnapján, azt válaszolta: mindenki oda menjen, ahol dolga van.

Mint mondta, megnyugvással látta, hogy a miniszterelnök, a miniszterek, a polgármesterek is a helyszínre siettek, tették a dolgukat. Hozzátette: ő legfeljebb az együttérzéséről biztosíthatta volna az érintetteket, ami feladata is, ám úgy ítélte meg, ezt megteheti a sajtón keresztül, leginkább pedig ott, ahol a sérültek vannak. „Ezért aztán abban a pillanatban, amikor kórházba szállították őket, ott voltam köztük és végigjártam az intézmény mindhárom szintjét, az intenzív osztályt is beleértve" – jelentette ki.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában