visszatetsző

2021.11.16. 07:18

Áldozati szerepben Gyurcsány elhárítófőnöke

Laborc Sándorhoz kötődnek a rendszerváltás utáni évtizedek legsúlyosabb nemzetbiztonsági botrányai, még attól sem riadt vissza, hogy a szervezett bűnözéssel is cimboráljon.

Budapest, 2014. február 18. Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója távozik az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága zárt üléséről a Képviselői Irodaházban 2014. február 18-án.

Forrás: MTI

Fotó: Beliczay László

Laborc Sándor, az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója az utóbbi napokban áldozati szerepben turnézta végig a balliberális sajtót, ugyanis állítólag – és ez fontos kitétel, hiszen bizonyíték nincs – őt és volt munkatársát is megfigyelhették a Pegasus kémszoftverrel. Laborc „végtelenül mulatságosnak” tartja állítólagos megfigyeltetését, ugyanis szerinte „az élete, kapcsolatrendszere nyitott könyv” – írja a Magyar Nemzet.

Az elhárítás volt főnökéhez kötődnek a rendszerváltás utáni évtizedek legsúlyosabb nemzetbiztonsági botrányai, áldozatként való bemutatása így különösen visszatetsző.

Laborc idején az NBH vezető ellenzéki politikusokat figyelt meg, és még szervezett bűnözői körökkel is lepaktált annak érdekében, hogy a Fidesz elbukja a választásokat 2010-ben. Terve ugyan nem sikerült, ám Laborc és elődje, Galambos Lajos volt NBH-főigazgató öröksége olyan súlyosnak bizonyult, hogy az elhárítást inkább átnevezték, így lett 2010-ben Alkotmányvédelmi Hivatal a Nemzetbiztonsági Hivatalból. Értesüléseink szerint Laborc jelenleg a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció titkosszolgálati szakértője, ám a volt elhárító ezt tagadja. Azt azért kiemelte, hogy ha megkérdezik a véleményét, akkor elmondja.

Súlyos örökség

Laborc Sándor 2007 júniusába vette át az NBH vezetését, miután elődje, Galambos Lajos vezérőrnagy alatt az addigi legsúlyosabb csapást szenvedte el az elhárítás: 2007 elején a KGB-utód, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szakemberei mentek be az NBH épületébe – Galambos meghívására –, hogy kiszűrjék az állományból a „Fidesz-barát” tiszteket poligráfos vizsgálat segítségével.

Az ügyben Galambos és Laborc – valamint Szilvásy György egykori titokminiszter – ellen büntetőeljárás indult 2011-ben, első fokon mindhármukat elítélték, ám a jogerős ítéletben végül felmentették őket. Laborcnak bűnpártolás miatt kellett felelnie.

A kémügy nyomán megingott a bizalom a magyar szolgálatok iránt NATO-szövetségeseink részéről, amin – Galambos után – Laborc kinevezése biztosan nem segített: az újdonsült főigazgató a NATO hírszerzési kérdésekkel foglalkozó különleges bizottságának soros elnöke lett úgy, hogy korábban a moszkvai KGB-akadémián tanult.

Ellenzéki vezetők megfigyelése

Utólag az is kiderült, hogy Laborc Sándor idején a kémelhárítás adatokat gyűjtött Kövér Lászlóról és Orbán Viktorról, az ellenzék két akkori legbefolyásosabb politikusáról. A fideszesekről vezetett mappa „Ovi”és „Bajusz” néven volt Laborc számítógépén. A mappák pontos tartalma nem ismert, ám azokban legalább a két ellenzéki vezető híváslistái voltak. Korábban a Magyar Idők hozta nyilvánosságra: a fájlok egy részét Laborcék letölthették és magukkal vihették távozásuk után. Ezeket a vádakat Laborc tagadta.

Az elhárítás az őszödi beszéd kiszivárogtatásának vizsgálata során dolgozott rá a vezető ellenzéki politikusokra. A hanganyag kikerülésétől a nyilvánosságra hozataláig – döntő többségében – sikerült felderíteni az abban részt vevő személyek körét, a megbízóig azonban nem jutottak el. Az NBH szerint „Guevara”, azaz Rózsa-Flores Eduardo ismerte az őszödi beszéd kiszivárogtatóit, és kapcsolatban is volt velük, a felvételt pedig eljuttatta a Fideszhez, ám az a mai napig nem világos, hogy a párt hozta-e nyilvánosságra az őszödi beszédet. De még ha így is lett volna: a szöveg az MSZP legbelsőbb köreiből került ki, az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc tudtával.

Orbán Viktor és Kövér László megfigyeltetésére mindez csak egy ürügy volt: mással aligha magyarázható, hogy az NBH aktát vezetett Orbán Ráhelről, akinek szintén figyelték a telefonját. Az akkori ellenzék lejáratása érdekében Laborc még attól sem riadt vissza, hogy a szervezett bűnözéssel is cimboráljon.

Portik–Laborc-találkozók

Laborc Sándor és műveleti helyettese, Glemba Zoltán, valamint Vajtó Lajos MSZP-közeli üzletember két alkalommal is találkoztak 2008 júniusában Portik Tamással, az azóta emberölésre való felbujtásért többször is elítélt bűnözővel, aki ellen jelenleg is több eljárás zajlik.

A Menza és a Vadrózsa étterembeli két találkozóról hangfelvétel és jegyzőkönyv is készült. Ezeket Pintér Sándor belügyminiszter utasítására hozták nyilvánosságra 2013 februárjában. A beszélgetés során Portik felajánlotta szolgálatait: egyrészt az általa birtokolt médiafelületeket akarta felhasználni ahhoz, hogy az akkori MSZP-nek és Gyurcsánynak kampányoljon a 2010-es választáson, másrészt fogadkozott Laborcnak, hogy fideszes politikusokról információkat gyűjt és kreál. A kémelhárítás vezetője ezt nem utasította vissza, sőt ehhez még egy védett telefont is biztosított Portik számára. A bűnöző azt tervezte, hogy az akkori ellenzék egyes tagjait kuplerájokba csalja, amelyről felvételt készít, a terv azonban besült.

Laborc Sándor ellen összesen kilenc ügyben indítottak ellene eljárást, ám az elhúzódó ügyekből nyolcban felmentették, egy esetben pedig pénzbüntetést kapott.

Borítókép: Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatója távozik az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának a Portik-Laborc találkozókat vizsgáló ténymegállapító albizottsága zárt üléséről a Képviselői Irodaházban 2014. február 18-án.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában