2023.04.03. 13:42
Arányaiban már több a gyakorló muszlim, mint a katolikus Franciaországban
Az INSEE statisztikai hivatal adatai szerint bár az országban továbbra is a katolikus vallás áll az élen a muszlim vallás előtt, arányaiban azonban a 18 és 59 év közötti lakosság körében a gyakorló muszlimok száma meghaladja a katolikusokét.
Illusztráció
Forrás: Shutterstock
Érdekes eredményt hozott az INSEE francia statisztikai hivatal jelentése, melyet a vallási sokszínűségről készítettek – írja a V4NA.
A dokumentum rávilágít ugyanis, hogy Franciaországban immár arányaiban több a gyakorló muszlim, mint a gyakorló katolikus. Míg utóbbiak esetében 4,35 százalék azoknak az aránya, akik rendszeresen, hetente legalább egyszer imádkoznak, addig a muszlimoknál ez a szám 5,8 százalék, Damien Rieu jobboldali politikus a fenti adatokat történelmi jelentőségűnek nevezte.
Bár Franciaországban továbbra is a katolikus vallás áll az élen, a lakosság 29 százaléka ugyanis katolikusnak vallja magát, a második helyen stabilan a muszlim vallás áll 10 százalékkal. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy
míg a katolikusok aránya csökkenő tendenciát mutat az országban, addig a muszlim hívők száma egyre növekszik.
A jelentésből az is kiderül, hogy 2019 és 2020 között a 18 és 59 év közötti francia lakosság valamivel több, mint a fele, 51 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem rendelkezik semmilyen vallással, ez 8 százalékponttal több, mint a 2008-2009-ben rögzített adatok. Ebben a kategóriában jelentős eltérések mutatkoznak a migrációval való kapcsolattól függően, a bevándorló felmenőkkel nem rendelkező franciák 58 százaléka vallja magát vallás nélkülinek, az országba 16 éves koruk után érkezett bevándorlók esetében ez az arány 19, a két bevándorló szülővel rendelkezők körében pedig 26 százalék.
Ami a vallásos franciákat illeti, a dokumentum arra is rávilágít, hogy a bevándorlók kétszer olyan gyakran kötődnek valamely valláshoz, mint a bevándorló vagy tengerentúli felmenőkkel nem rendelkezők. Az INSEE adatai szerint a 16 éves koruk után Franciaországba érkezett bevándorlók 81 százaléka vallásos, ez az arány azonban a bevándorló háttérrel nem rendelkezők esetében ennek csaknem a fele, mindössze 42 százalék. A muszlim hagyományokkal rendelkező országokból, vagyis Észak-Afrikából, a Száhel-övezetből, Törökországból vagy a Közel-Keletről érkező bevándorlók a legvallásosabbak, míg a túlnyomóan keresztények lakta európai országokból vagy Ázsiából különösen Kínából származók gyakorolják legkevésbé a vallásukat.
A vallásgyakorlás gyakorisága és intenzitása tekintetében jelentős eltérések mutatkoznak az egyes vallások esetében, míg a katolikusoknak csupán 8 százaléka jár rendszeresen istentiszteleti helyre, addig a többi keresztény, muszlim és buddhista esetében ez az arány valamivel több mint 20 százalék, a zsidók körében pedig 34 százalék.
Az INSEE jelentése kitért arra is, hogy a Franciaországban élő muszlimok jelenleg az ország lakosságának 10 százalékát teszik ki, de lényegesen nagyobb az arányuk a bevándorlók és a két bevándorló szülő leszármazottjai között, előbbi esetben 44, a másodikban pedig 48 százalék. A vegyes pároktól származó bevándorlók leszármazottjainak 14 százaléka muszlim vallású, míg a bevándorló felmenőkkel nem rendelkező lakosság esetében ez az arány elenyésző, mindössze 1 százalék.
A statisztikai hivatal jelentését a Twitteren kommentálta Éric Zemmour jobboldali politikus is, felhívva rá a figyelmet, hogy négy fontos információ látott napvilágot, miközben a francia vezetés másra fókuszál.
Zemmour bejegyzése alapján a fent említett négy információ közül az első az, hogy a Franciaországba irányuló bevándorlás 19 millió embert érint, ami egy 68 millió lakosú ország számára kolosszális. A második fontos dolog az, hogy a franciaországi bevándorlás mértéke az ország egész területén, abszolút értékben és a lakosság arányában is folyamatosan növekszik, és egyre inkább afrikanizálódik. A harmadik, Zemmour által említett aggasztó információ az, hogy a muszlimok száma és aránya növekszik, napjainkban 55 százalékkal több az országban a fejkendőt viselő nő, mint 2013-ban. A negyedik, a jobboldali politikus által történelmi fordulópontként említett jelenség az, hogy az iszlám az első számú francia földön gyakorolt vallássá vált az istentiszteleti helyek látogatása és az imádságok gyakorisága tekintetében.
Ezek is érdekelhetik
