Az elosztó

2023.09.30. 10:06

Korányi Dávid, az amerikai polip egyik kulcsfigurája

A Magyar Nemzet az amerikai befolyás magyarországi kiterjesztését feltáró cikksorozatának újabb részében az amerikai polip egyik kulcsfiguráját, Korányi Dávidot mutatja be, aki New Yorkban szervezi az amerikai pénzek becsatornázását a globális baloldali hálózat magyarországi szervezeteihez.

MW

Korányi Dávid a nyílt társadalom hálózatában fontos pozíciókat tölt be

Forrás: Wikipedia

Fotó: Újpesti Meteor

Korányi Dávid és az Action for Democracy (A4D) 2022-es választásokat befolyásoló tevékenységére a magyar titkosszolgálatok munkája világított rá, amikor nyilvánosságra került a Nemzeti Információs Központ jelentése. A dokumentum alapján kijelenthető, hogy amerikai körök a választási eredmény befolyásolására tettek kísérletet, amiben Korányi Dávid volt a magyarországi összekötő, az A4D gyűjtötte be és folyósította a hazai baloldalnak a kampányra szánt több mint hárommilliárd forintnak megfelelő dollárt. Ahogy azt a cikksorozat előző részében bemutatták, Bajnai Gordon volt baloldali miniszterelnök és egykori titokminisztere, Ficsor Ádám a 2010-es választási vereség után Amerikában, a Demokrata Párthoz kötődő globalista érdekcsoportokkal épített ki szoros kapcsolatot, és ez a hálózat folyamatosan dolgozik az Orbán-kormány megbuktatásán. 

Miként lett kulcsfigura a gépezetben Korányi Dávid? 

Korányi Dávid a Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát 2006-ban, ám már ezt megelőzően a Magyar Szocialista Párt környékén tevékenykedett. 2002 és 2004 között az Országgyűlés európai ügyek bizottságában, illetve a külügyi bizottságban volt gyakornok. Nem sokkal később, a 2004-es európai parlamenti választások után Brüsszelben folytatta karrierjét, ahol Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő, delegációvezető asszisztense volt. 2009-ben, a következő EP-választáson Korányi már a szocialisták EP-listáján szerepelt, igaz, nem kapott befutó helyet.

A fiatal politikusnak innen kezdett felívelni igazán a karrierje: előbb Bajnai Gordon kormányának kül- és biztonságpolitikai főtanácsadója lett, majd 2009 augusztusától ugyanezen területek felügyeletével bízták meg az akkori Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként.

Karrierjének fontos állomása volt, hogy 2009 szeptemberében elkísérte a volt kormányfőt az ENSZ-közgyűlés 64. ülésszakának általános vitájára, amely után Bajnai társaságában Soros Györggyel is találkozhatott – ismerteti a cikk.

Korányinak erős pozíciója volt a Bajnai-kabinetben, amelyet az is mutat, hogy a miniszterelnök Washingtonba is magával vitte, 2009 decemberében. Ekkor Bajnai mások mellett tárgyalt Joe Biden akkori alelnökkel is. Mint azt cikksorozatunk előző részében említettük, a korabeli sajtótudósítások szerint számos téma szóba került Bajnai és az amerikai politikusok között: a legfontosabbak ezek közül az afganisztáni csapaterősítések, illetve Magyarország akkori aggasztó pénzügyi helyzete. 

Bajnai magyarázkodásra is kényszerült, ugyanis a látogatás előtt egy hónappal kilenc Magyarországra akkreditált nagykövet, köztük az Egyesült Államoké panaszt emelt a nem kellően transzparens eljárások miatt, amelyekkel a befektetők idehaza szembesültek. Indiana állam törvényhozói egy olyan szövegtervezetet is benyújtottak az USA tagállami parlamentje elé, amely felszólította Magyarországot, bánjon igazságosan a beruházókkal.

Bár a találkozókat utólag sikerként könyvelte el a Bajnai-kormányzat, ezt nem tudták politikai tőkére váltani és fél évvel a washingtoni körút után történelmi vereséget szenvedett a baloldal.

A katasztrofális választási eredmény nem jelentette a Bajnai és Korányi közötti együttműködés végét, sőt nemsokára ugyanott dolgoztak. Korányi a Soros György által is finanszírozott German Marshall Fundtól kapott egy ösztöndíjat, amellyel Washingtonba utazott és a Johns Hopkins magánegyetem nemzetközi tanulmányok intézetében folytatott tanulmányokat. Az egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézet Transzatlanti Kapcsolatok Központjának [Paul H. Nitze School of Advanced International Studies (SAIS) Center for Transatlantic Relations (CTR)] volt a kutatója. Végül az ott töltött időszak eredménye a Transatlantic Energy Futures című kiadvány volt, amelyben Korányi az energiapolitika jövőjét vázolja fel Európában és az Egyesült Államokban az energiabiztonság és a klímaváltozás szemszögéből. Korányi a German Marshall Fund mellett 2012-ben elnyerte a francia külügyminisztérium „jövőbeli személyiségi” ösztöndíját is.

Korányi a tengerentúli munkái mellett a 2010-es években rövid ideig a magyar belpolitikában is felbukkant. 

Például akkor, amikor 2012 őszén megalakult a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Együtt Mozgalom, amely 2013-ban párttá alakult és alapító tagjai között felbukkant Korányi Dávid neve is. A politikai formáció története ismert: a 2014-es választásra nem sikerült az ellenzék fő erejévé válniuk, és végül Bajnainak sem sikerült megszereznie a miniszterelnök-jelölti pozíciót. A párt ezután hamar elindult az eljelentéktelenedés útján, 2018-ban pedig megszűnt.

Korányi Dávid Amerikából való következő hosszabb hazatérése annak volt köszönhető, hogy 2019 őszén Karácsony Gergely megnyerte a főpolgármester-választást, és a szocialisták szokása szerint nagyszámú tanácsadógárdát vett fel a Városházára. Közéjük tartozott Korányi is, aki a városdiplomácia területét kapta meg és 2019 decemberében csatlakozott a csapathoz.

2022 februárjában megalakult az Action for Democracy névre hallgató szervezet, amely a nyilvánosságra került adatok alapján a modern magyar demokrácia történetének legnagyobb választási manipulációs kísérletét vitte véghez.

Az A4D legbefolyásosabb személyiségei között számos olyan található, akivel Korányi közös kapcsolódási pontja a Johns Hopkins magánegyetem volt. Ilyen a demokrata párti Charles Gati, Francis Fukuyama, vagy például Evelyn Farkas is, aki az Obama-adminisztrációban miniszterhelyettesi tisztséget kapott. Említésre érdemes Zeid Raad al-Husszein neve is, aki a jordániai királyi család hercege, 2014 szeptembere és 2018 augusztusa között pedig az ENSZ emberi jogi főbiztosa volt.

Az A4D-t kifejezetten a magyar választások befolyásolására hozták létre, erről árulkodik a szervezet 2022-es költségvetése is, amelyben ugyan hazánkon kívül további három „csatatérállamot” jelöltek meg, ahol „helyre kell állítani a demokráciát”, azonban a szervezet bevételeinek négyötödét a magyarországi baloldal támogatására folyósították.

A terv az volt, hogy Korányiék olyan civil szervezeteket és cégeket támogatnak adományokkal, amelyekre nem vonatkozik a pártoknál meglévő szigorú átláthatósági követelmény. Így került 1,85 milliárd forint a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz, egymilliárd forint az Ezalényeg.hu trollportált működtető Oraculum 2020 Kft.-hez. Összesen 3,175 milliárd forint érkezett Korányi Dávid szervezetén keresztül a baloldalhoz. Hozzátartozik, hogy az MMM és az Oraculum 2020 Kft. a pénz nagy részét továbbutalta, mégpedig a Bajnai Gordon tulajdonába is tartozó DatAdat-cégcsoporthoz: a vállalatnál csaknem kétmilliárd forint landolt így.

Forrás: Nemzeti Információs Központ/Magyar Nemzet

A 2022 februári müncheni konferenciáról és arról, hogy miként készülnek Korányiék a 2023-as választásokra ITT olvashat.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában