A termálvízcsap a mi kezünkben van

A termálvízkincs hasznosítására nagy jövő vár. Fotó: Karnok CsabaAmikor a megújuló energiaforrásokról beszélnek, sokszor a termálvizet is ide sorolják. – Holott csak „félig megújuló" energiaforrás – hívja föl a figyelmet Török József, az Atikövizig főtanácsosa, osztályvezető-helyettese.

Lassú a pótlás

A Föld hője, mely biztosítja a víz melegét, valóban megújul, maga a termálvízkincs azonban, ha nem jól gazdálkodnak vele, hamar elfogyhat. Tehát vissza kell sajtolni, s egyáltalán nem csak környezetvédelmi okokból. – A termálvízkészletek rendkívül lassan pótlódnak: évek telhetnek bele, hogy egyetlen métert is halad a föld alatti víztartó rétegekben a víz, és pótlódhat a megcsapolt mennyiség.

Szegeden egyedül Újszeged Odessza városrészét fűtik termálvízzel, s e mennyiség eddig még nem csappantotta meg a kincset. Bár már évekkel ezelőtti a törvény, hogy azokat a termálvizeket, melyeknek csak a hőjét hasznosítják, vissza kell juttatni vízadó rétegükbe, az Odesszában hasznosult mennyiség azóta is a Tiszába kerül. A jogszabály ugyanis nem visszamenőleges hatályú, és az odesszai fűtésrendszert még a hatvanas években hozták létre. 2013-ra azonban mindenütt létre kell hozni a visszasajtolás lehetőségét, pályázati pénzek lesznek rá.

A vásárhelyi példa

Hódmezővásárhelyen már 1998 óta működik a lakótelepeket, közintézményeket termálenergiával fűtő rendszer. Ott a visszasajtolást is megoldották. Mint Török József mondja: így nincs csorgalékvíz, ami környezetszennyezést okozna, és a termálvízkincs csökkenésétől sem kell tartani.

Csőkígyó

Más városrészeket miért nem fűtenek termálvízzel? Ez az előző évtizedek várospolitikájának következménye. Több helyen létesült termálkút korábban, de azután vagy bezárt a hasznosító intézmény, például a textilművek, vagy akkor éppen gazdaságtalannak látszott a működtetés. Ha a földgázzal továbbra is problémák lesznek, nem fog annak látszani.
Másik lehetőség is van a termálkincs hasznosítására: a hőszivattyús rendszer. Nem termelik ki a vizet, hanem zárt csővezetékben keringtetik. Szegeden a természet- és környezetvédelmi hatóság épületének fűtését – nyáron hűtését – ezzel biztosítják. Az épületet tizenhat-tizenhét, egyenként százhúsz méter mélybe hatoló furat veszi körül, ezekben csőkígyó helyezkedik el, melyben kering a víz. A cső lemegy a mélyre, a víz fölveszi a környezet hőjét, feljön a magasba – és fűt.

Fűtő-hűtő

A „fordított hűtőszekrény"-elv alapján működik a rendszer, amelynek a hőtermelő készsége hasznos – nem mint a hűtőszekrényé. Legalábbis télen, mert nyáron a hűtést is ez biztosítja, költséges légkondik helyett.
Családi házak, középületek energiaellátására kitűnően alkalmas a hőszivattyús rendszer. A dél-alföldi régióban még csak Kecskeméten valósítottak meg ilyet – az említett szegedi példán túl –, illetve a fővárosban. Szegeden és a megyében beláthatatlan lehetőségek lennének alkalmazására. Öt-hét év múlva a költségek megtérülnek, és utána már csak a keringtető gépezetet kell karbantartani, energiát nem fogyaszt a rendszer. Az új épületeket eleve a földhővel való fűtés lehetőségének tudatában, erre is alkalmassá téve kellene tervezni.