2007.01.23. 15:19
A továbbtanulásról a pénztárca dönt
Átalakítja az egyetemi, főiskolai jelentkezési stratégiát a tandíj bevezetése. Ugyanis az alapszakok nagy részénél nagyjából öt-tízezer forintra mérséklődött a különbség a támogatott és a „fizetős" forma között – a Szegedi Tudományegyetemen. Itt a költségtérítéses képzések közül a legdrágább, havonta több mint 141 ezer forint, az orvosi és a fogorvosi diploma.
Az idén felvételiző, s szeptemberre gólyává avatott diákoknak 2008-tól alapképzéses szakokat végezve évi 105, aztán mesterképzési szintre jutva 150 ezer forint hallgatói hozzájárulást kell fizetniük. Így hát valamennyi, vagyis az államilag támogatott és az 1996-ban bevezetett költségtérítéses képzési formában is fizetési kötelezettség terheli a hallgatót. Ám a kötelezően fizetendő tandíj összege mellett eltörpült egyes szakokon a költségtérítéses képzés díja.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) „fizetős" formában is választható alapszakjai közül a legolcsóbb a vadgazda mérnöké, mert ott félévente 85 ezer forint a költségtérítés. Ez azt jelenti, hogy egy évben havi 14 ezer 167 forintot követel attól a családtól, ahol 2008-tól tandíjra amúgy is be kell tervezni a havi 8 ezer 750 forintot. Látható: a különbség nem sokkal több, mint 5 ezer forint.
Diákköltségek
Egy ötéves gyerekre általában 16-21 évnyi tanulás vár – az OECD-országokban. Az Edupress hozzávetőleges számításai szerint egy hallgató havi tanulmányi, megélhetési költsége egy fővárosi felsőiskolában nagyjából 54, míg egy vidéki nagyvárosi egyetemen 35 ezer forint, plusz: az egyéni szokásoktól függő ruházkodási, sportolási-kulturálódási, szabadidős kiadások.
Ehhez hasonlóan 8 ezer forintra olvadt a különbség a bölcsész szakok többségénél is. Hiszen ott az olyan klasszikus alapszakokon is, mint például az anglisztika, a magyar, a történelem 100 ezer forintot kérnek a költségtérítéses képzésbe bekapcsolódóktól. Ugyanilyen tanulmányokért például a fővárosi ELTE hallgatója 65 ezer forinttal többet fizet. A szegedi BTK-n a legdrágább költségtérítéses képzés a pszichológia, ahol félévente 175 ezer (több mint havi 29 ezer) forintért vásárolható meg a diploma.
A természettudományokhoz vonzódók a legkisebb (félévente 160 ezer forint) összegért programtervező matematikusok lehetnek, a legtöbbet (180 ezer forintot) a biológusoknak kell fizetniük.
A legdrágább képzésekkel az egészségügy büszkélkedhet. Az SZTE Egészségtudományi és Szociális Képzési Karán egy ápolási és betegellátási diplomáért szemeszterenként 280 ezer forintot kérnek. A költségtérítéses képzésére járó gyógyszerészeknek szemeszterenként 510 ezer, illetve a fogorvosoknak és az orvosoknak félévente 850 ezer forintot kell fizetniük. Ugyanakkor az orvosi végzettségért a budapesti Semmelweis Egyetemen hathavonta 1 millió 335 ezer 400 forintot kérnek, s persze a képzés 12 szemeszteres.
A tandíj bevezetésének egyik következménye az lehet, hogy a korábbi évek növekvő tendenciája megáll, s kevesebben jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe. A fizetési kötelezettségek közötti különbségek olvadása pedig megnövelheti egyes szakokon a költségtérítéses képzésre is jelentkezők számát.
