Csak találgatják, kik jönnek Móravárosra

A szegedi közgyűlés decemberben fogadta el a Móravárosi körút–Szabadkai út–Vadaspark és Vadaspark lakópark által határolt üres terület részletes szabályozási tervét. A Fodor József szakközépiskola mögötti 11 hektáros telken kereskedelmi és szolgáltatóközpont épülhet. Azt, hogy itt multik vethetik meg a lábukat, már hónapok óta beszélik a városban. Hogy kik, csak találgatják.

Tavaly júniusban beszámoltunk arról, hogy a budapesti Trade-Invest Befektetési és Kereskedelmi Kft. környezeti hatásvizsgálati kérelmet nyújtott be az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez a „Szabadkai út mentén tervezett bevásárlóközpont tevékenységhez". Akkor megkerestük a fővárosi céget, de csak a titkárságvezetővel tudtunk beszélni. Szabó Ildikó csupán annyit mondott, hogy „még a projekt elején járnak, folyamatban vannak a tárgyalások". A cég időközben megkapta a környezetvédelmi engedélyt a területre.

Bevásároltak

A telek nagyobb része állami tulajdonban, de a Honvédelmi Minisztérium és a Szegedi Tudományegyetem kezelésében áll, állt. Az egyetem sportközpontot tervezett ide, de az végül Hattyasra került. Az egyetem ősszel az állami ingatlanok cerberusától, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól kapott engedély birtokában nyilvános pályázaton értékesítette 5,03 hektáros ingatlanát. Tráser Ferenc gazdasági főigazgató a vételárról – amely elmondása szerint már befolyt az intézmény kasszájába, s amit fejlesztésre fordítottak – üzleti titokra hivatkozva nem nyilatkozott.

A KVI vezérigazgatója, Zelles Sándor viszont elmondta lapunknak, hogy nettó 315 millió forintért kelt el az ingatlan. A terület fele-fele részben a Trade-Invest Kft. és a budapesti Carion Consulting Ingatlanhasznosító és Fejlesztő Kft. tulajdonába került. Mindkét cégnek 3-3 millió forint a jegyzett tőkéje. Az ingatlanforgalmazással foglalkozó cégek – a földhivatali bejegyzések szerint – további területeket vásároltak a telken, igaz, azokat már nem az állami vagyon kezelőjétől, hanem egy magánszemélytől és egy magáncégtől vették. A Honvédelmi Minisztérium kezelésében álló 1,8 hektár még nem kelt el.

Ha két éven belül eladják...

A jogszabályok szerint az ingatlanforgalmazó cégeknek a magánszemélyekre vonatkozó, tízszázalékos vagyonszerzési illeték helyett csak két százalékot kell fizetniük, amennyiben a megvásárolt ingatlant két éven belül értékesítik. Ha nem adják el két éven belül az ingatlant, akkor a normál és a kedvezményes összeg közötti különbözet kétszeresét kell büntetésként megtéríteniük.

Nem aktuális

A Trade-Invest ügyvezető igazgatójával tíz napig kerestük a kapcsolatot, hogy megkérdezzük, mikor kezdődik a beruházás, milyen áruházak kapnak helyet a bevásárlóközpontban. Egenhoffer Péter azonban elérhetetlennek bizonyult számunkra. Titkárságvezetőjével, Szabó Ildikóval azt üzente: „nem aktuális az interjú".

Az interneten található információk szerint a Trade-Invest Kft. fő profilja kereskedelmi beruházások fejlesztése, területek megvásárlása, beruházásra alkalmassá tétele és az engedélyek beszerzése. A cég neve felbukkant az Olaj a bűzre című, Rajnai Attila által az Élet és Irodalom című lapban publikált, olajszőkítőkről szóló cikksorozatban is. E szerint a Trade-Invest 1997 májusában 28 millió forintért vásárolt Kecskeméten az önkormányzattól egy kertvárosi, beépítetlen területet, ahová az előzetes tervek szerint formatervezett társasház épült volna átriumos kerttel, városkapu jelleggel. A cikk szerint a cég végigvitte az engedélyezési eljárást egy benzinkútra és szórakoztató-kereskedelmi egységekre, majd néhány hónap múlva a meglévő engedélyekkel továbbadta az ingatlant 127 millió forintért. Az írás szerint az ott élők tüntettek, vizsgálatot kértek, de a kútkomplexum éjjel-nappal épült, a napra nap növekvő kártérítés nagysága miatt a képviselő-testület lemondott arról, hogy leállíttassa az építkezést.

Elmaradt válaszok

Kerestük a Carion-cégcsoporthoz tartozó Carion Consulting Kft. ügyvezetőjét, Kovács Dávidot is, hogy megkérdezzük, mit terveznek a területtel, mire készülnek Szegeden. Kérdéseinket e-mailben is feltettük. Kovács Dávid hat nap után azzal hívott vissza bennünket, hogy másnap írásban válaszol a kérdéseinkre. Ezt a mai napig nem tette meg.
A Carion-cégcsoport sem ismeretlen az újságolvasók előtt. 2005 elején több országos lap – a Népszabadságtól a Figyelőn át a Magyar Nemzetig – foglalkozott a Carion-cégcsoporthoz tartozó ACD Kft. és a Budapest Airport Rt. között 2005. február 9-én létrejött, húszhektáros területre vonatkozó 4,7 milliárdos szerződéssel. Volt olyan újság, amely panamagyanús telekügyletnek titulálta a megállapodást.

Az úgynevezett cargoügyben (a Ferihegyi repülőtér melletti húszhektáros területen lett volna a Budapest Airport új légiáru-szállítási bázisa) akkor rendelt el vizsgálatot a kormány, amikor nyilvánosságra került hogy az ACD Kft. tulajdonosai által 2500 és 5000 forint közötti négyzetméterenkénti áron vásárolt területet közművesítve, építési engedéllyel már 24 ezer forintért adták el az állami tulajdonú Budapest Airportnak. Akkor úgy nyilatkozott a Carion-cégcsoport vezetője, hogy nem ingatlanspekulációról, hanem ingatlanfejlesztésről van szó, s ez indokolta a magas, ám két független auditorcég által is megerősített vételárat. Ennek ellenére a szerződést felbontották.

A Vadaspark lakópark és a Móravárosi körút közötti hatalmas üres területre még senki sem kért építési engedélyt.