Diákonként 400 ezertől egymillióig

Nagy a különbség a Rókus II. és a Madách között. Fotó: Segesvári CsabaEgyszerű a képlet: az iskola költségvetését elosztják a gyerekek számával, és kiderül, mennyibe kerül egy diák okítása. Ilyen mutatókat mindig is használt az önkormányzat – magyarázta Kardos János, az önkormányzat oktatási irodájának vezetője –, de ennél azért szélesebb összefüggéseket vizsgálnak. A szakember nem titkolta: többek között a Kodály Téri Általános Iskola bezárását is azért javasolják a közgyűlésnek, mert nagyon megemelkedtek az egy gyerekre jutó költségek, hiszen egyre kevesebb a tanuló, az épület pedig kihasználatlan.

Próbáltuk megtudni, hogy Szegeden melyik általános iskolában kerül a legkevesebbe egy gyerek tanítása, és melyik számít a legdrágábbnak. Ingoványos talajra léptünk, a kérdésről ugyanis a területért felelős irodavezető nehezen nyilatkozhatott volna az érdekek sérelme nélkül.

A legdrágább iskola nevét mégis könnyen kimondta, mivel a fogyatékkal élők tanítása kerül a legtöbbe: a sor elején tehát a Sólyom utcai áll, ahol egymillió forint felett van az egy gyerekre eső költség. A sort a Fekete István és a bezárásra ítélt Kodály téri követi. Drága az okítás a Mórában is – mivel kis iskoláról van szó –, valamint a Rókusi II. számú általánosban, ahová a Kodályból telepítenének majd át három osztályt.

26 általános, 19 középiskola

Szegeden 26 általános iskolába 10 ezer 829 gyerek jár, számuk minden évben folyamatosan csökken. Középiskolában nappali tagozaton 12 ezer 687-en tanulnak a város 19 gimnáziumában, szakközép- és szakiskolájában. Az állami normatíva csak a költségek 64 százalékát fedezi. A szegedi önkormányzat tavaly ötmilliárd forintot költött oktatásra, pontosan annyit, amennyi bevétele az iparűzési adóból származott.

A legolcsóbb iskolák közé a Béke utcai, a Madách, valamint a Rókusi általános iskola tartozik, ezekben alig több mint 350 ezer forint az egy gyerekre jutó éves kiadás. Azt azonban Kardos János nem árulta el, melyik vezeti a sort. A legdrágább és a legolcsóbb szegedi általános iskola között költségben csaknem négyszeres a különbség.

A kiadások nyolcvan százalékát a bérek teszik ki, a fűtés- és villanyszámla a bérköltséghez képest elenyésző. Az egy főre jutó költségeket a tanulók száma, a bérköltséget pedig az osztályok száma befolyásolja. Lapunk úgy tudja, „gazdaságilag ideális" helyzetben egy osztályba legalább harminc gyerek jár (természetesen oktatási szempontból ez nem így van). Ha kisebb a létszám, akkor is ugyanannyi tanárra van szükség, mintha negyvenen ülnének a padban.

Szeged középfokú tanintézményei között nincsenek akkora különbségek, mint az általános iskoláknál, a szorzó legfeljebb kétszeres. A legdrágább intézmény a Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola a dologi kiadások miatt, a legolcsóbbnak a Krúdy, a Tápai Antal és a Kossuth Zsuzsanna szakközép számít. A gimnáziumok a középmezőnyben foglalnak helyet. Közülük például viszonylag drágának számít a Radnótiban folyó képzés – a magasan kvalifikált tanárgárda miatt. Az ő bérük megdobja a kiadásokat, szemben a szakközépiskolákkal, amelyekben például a gyakorlati oktatásban részt vevők besorolása, kötelező óraszáma, előírt végzettsége alacsonyabb.